A PD klinikai megfigyelés magas frekvenciákat tár fel
Absztrakt
Háttér: A dopamin agonisták által kiváltott kényszeres viselkedések gyakran észrevétlenek a klinikai sorozatokban, különösen, ha nem specifikusan érdeklődnek.
CÉL: A kényszeres viselkedés gyakoriságának meghatározása egy Parkinson-kór (PD) klinikán, ahol az agonistával kezelt betegeket rendszeresen megkérdezték az ilyen rendellenes viselkedésről.
MÓDSZEREK: A Mayo Egészségtudományi Kutatási Adatbázis felhasználásával megállapítottuk, hogy a dopamin agonistát két éven át tartó összes PD beteg (2007-2009). Mindegyiket egy Mayo-Rochester Mozgásszervi zavar személyzet szakembere látta, aki rutinszerűen érdeklődött a viselkedési kényszerekkel kapcsolatban.
EREDMÉNYEK: Az 321 (69%) 22 PD-s betegeknél az 50 (321%) tapasztalt viselkedése volt, és az 16 / 24 (25%) patológiás. Azonban, ha az analízis azokra a betegekre korlátozódott, akik legalább minimálisan terápiás agonista dózisokat kaptak, a patológiai viselkedést 36% -ban dokumentálták. Az altípusok a következők voltak: szerencsejáték (24; 35%), hypersexualitás (18; 26%), kényszerköltségek / vásárlás (12; 17%), étkezési (8; 12%), kényszeres hobbi (6; 9%) és kényszeres számítógépes használat (94; XNUMX%). Az érintett esetek túlnyomó többsége (XNUMX%) egyidejűleg karbidopát / levodopát alkalmazott. A megfelelő követésűek körében a viselkedés teljesen vagy részben megszűnt, amikor a dopamin agonista dózist csökkentették vagy megszűnték.
KÖVETKEZTETÉSEK: A PD dopamin agonista kezelése a patológiás viselkedés jelentős kockázatát hordozza. Ezek az agonistával kezelt betegek 16% -ában fordultak elő; azonban olyan betegek vizsgálatakor, akiknek a dózisa legalább a terápiás tartományban volt, a frekvencia az 24% -ra ugrott. A leggyakoribbak voltak a patológiás szerencsejátékok és a hypersexualitás. A dopamin agonistával egyidejűleg alkalmazott karbidopa / levodopa-kezelés fontos kockázati tényezőnek bizonyult.