Szeretném megosztani, hogy mit érzek 400 nap után őszintén minden túlzás nélkül, mintha egy nap úgy ébredtem volna fel, hogy 2 szárny van a hátamon és elkezdtem repülni vagy ilyesmi. Néhány pozitív dolog, amit észrevettem/éreztem:
- Az apróságok élvezete:
Észrevettem, hogy olyan apró dolgoktól kezdtem élvezni és boldognak lenni, mint például a zenehallgatás, a mély beszélgetés egy jó barátommal vagy akár egy jó étkezés.
– Megnőtt az önbizalom/belső biztonság:
Kezdtem nem törődni azzal, hogy mások mit gondolnak rólam, és elkezdtem figyelmen kívül hagyni az álbarátokat és a munkatársakat, korábban féltem figyelmen kívül hagyni a hamis barátokat vagy munkatársakat, mert kedvesnek kellett lennem mindenkivel, de most már elég biztonságos ahhoz, hogy elmondjam, nem akarok egy pletykacsoport tagja lenni, és nem akarok pletykálni senkiről
– Megnőtt az önbecsülésem
Elkezdtem előtérbe helyezni a jólétemet és tisztelni magam. Figyelemre méltó változást vettem észre általános életmódomban, miután nem engedtem meg senkinek, hogy valami tiszteletlenséget mondjon nekem.
- Az önmegbocsátás
Gyakrabban bocsátok meg magamnak, mint korábban minden hibámért, amit a múltban elkövettem, és ha valamit rosszul csinálok, például elfelejtek valamit, elkésem stb. tökéletesnek kell lennem” Mielőtt józan lettem, olyan keményen kritizáltam magam, és rosszabbul éreztem magam apró hibák miatt, amelyek a legtöbb esetben nem nagy ügy
- Az érzelmeim érzékenyebbek lesznek
Sírni kezdtem, amikor egy filmben szomorú vagy érzelmes jelenetet nézek
-Új dolgok / Kockázat
Elkezdtem szeretni új dolgokat kipróbálni és több kockázatot vállalni, ami vidámabbá tette az életemet
Következtetés
Vannak hullámvölgyek a felépülési úton. Voltak olyan napok, amikor szarnak éreztem magam, és voltak olyan napok, amikor nagyszerűen éreztem magam, szóval teljesen normális mindkét érzelmet érezni.