Az élelmiszerek a szubjektív hatásjelentés kérdéseivel eltérően kapcsolódnak a visszaélési felelősséggel kapcsolatos kérdésekhez (2017)

PLoS One. 2017 Aug 31, 12 (8): e0184220. doi: 10.1371 / journal.pone.0184220. eCollection 2017.

Schulte EM1, Smeal JK1, Gearhardt AN1.

Absztrakt

CÉLOK:

A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy az élelmiszerek milyen hatással lehetnek az addiktív-szerű táplálkozásra, megvizsgálva, hogy a táplálkozási szempontból változatos élelmiszerek a kontrollfogyasztás elvesztéséhez és a különböző szubjektív hatásjelentésekhez kapcsolódnak. A szubjektív hatásjelentések értékelik az anyagok bántalmazási kötelezettségeit, és hasonlóan betekintést nyújthatnak arra, hogy milyen élelmiszerek erősíthetnek olyan módon, amely egyes személyekhez hasonló függőséget vált ki.

DESIGN:

Keresztmetszeti.

BEÁLLÍTÁS:

Online közösség.

A tanulmányba

Az 507 résztvevői (n = 501 az analízisekben) az Amazon MTurk-on keresztül kerültek felvételre.

Méretek:

A résztvevők (n = 501) arról számoltak be, hogy mennyire valószínűsítik az 30 táplálkozási szempontból változatos élelmiszerek fogyasztásának ellenőrzését, és öt szubjektív hatásvizsgálati kérdésben értékelték az egyes ételeket, amelyek értékelik az anyagok bántalmazási felelősségét (tetszés, öröm, vágy) , átlag, intenzitás). Hierarchikus klaszter analitikai technikákat alkalmaztunk annak vizsgálatára, hogy az egyes kérdések alapján összeállított élelmiszerek hogyan alakultak.

EREDMÉNYEK:

Magasan feldolgozott élelmiszerek, hozzáadott zsírokkal és / vagy finomított szénhidráttal együtt egyesítve, és nagyobb kontrollveszteséggel, szeretettel, örömmel és vágyakkal társultak. A szubjektív hatásjelentésekből származó klaszterek leginkább hasonlítottak a fogyasztás ellenőrzésének elvesztése alapján kialakult klaszterekre, míg az átlag és intenzitásból származó klaszterek nem különböztették meg lényegesen az élelmiszereket.

KÖVETKEZTETÉS:

A jelenlegi munka olyan módszertant alkalmaz, amely az anyagok bántalmazási felelősségének felmérésére szolgál annak megértéséhez, hogy az élelmiszerek változhatnak-e az addiktív jellegű fogyasztással összefüggésben. A nagyon feldolgozott élelmiszerek (pl. Pizza, csokoládé) leginkább az addiktív táplálkozás (kontrollvesztés) mutatójához és több szubjektív hatásjelentéshez kapcsolódnak (tetszés, öröm, vágy). Ily módon ezek az élelmiszerek különösen erősíthetik és képesek egyes személyekben addiktív jellegű reakciót kiváltani. A jövőbeni kutatások indokolttá teszik, hogy megértsék, hogy a magasan feldolgozott élelmiszerek a visszaélés-felelősség hasonló mutatóival kapcsolatosak, mint az addiktív anyagok.

PMID: 28859162

PMCID: PMC5578654

Doi: 10.1371 / journal.pone.0184220