A szerencsejáték-függőség súlyossága és a központi dopaminszint közötti potenciális kapcsolat: A spontán szemhullámlási sebességekből származó bizonyítékok (2018)

Sci Rep. 2018 Sep 6;8(1):13371. doi: 10.1038/s41598-018-31531-1.

Mathar D1, Wiehler A2,3, Chakroun K2, Goltz D2, Peters J4,2.

Absztrakt

A bizonyítékok összegyűjtése az anyaghasználati zavarok (SUD) és a szerencsejáték-rendellenességek közötti viselkedésbeli és idegi szintű hasonlóságokra utal. A SUD-ben a striatális D2 / 3-receptor elérhetőségének gyengülése következetes megállapítás, legalábbis az anyagok stimulálására. A szerencsejáték-rendellenesség esetében eddig nem tárt fel egyértelmű összefüggést a striatális D2 / 3-receptor elérhetőségével. A feltételezhetően elhanyagolható dopaminerg toxicitással a szerencsejáték-rendellenességekben a receptorok rendelkezésre állásának esetleges különbségei sebezhetőségi jelzőt jelenthetnek. A spontán szemhomályosodási sebességet (sEBR) a striatális dopamin D2 / 3-receptor elérhetőségének lehetséges proxy-mérőjeként tárgyaljuk. Itt vizsgáltuk a sEBR-t az 21 férfi problémás játékosokban és az 20 egészséges kontroll résztvevőiben. Ráadásul a résztvevők elkészítették az átfogó pszichopatológiai és önmagukban bejelentett alkohol- és nikotin-fogyasztás-szűrő kérdőívet. Nem találtunk szignifikáns különbséget a sEBR között a játékosok és a kontrollok között. A szerencsejátékosok esetében azonban a sEBR negatívan kapcsolódott a szerencsejáték súlyosságához és pozitívan társult a pszichopatológiához. A végső feltáró elemzés során kiderült, hogy az alacsony sEBR értékű egészséges kontrollok magasabb alkoholfogyasztást és nikotint fogyasztottak, mint az egészséges résztvevők magas sEBR-vel. Annak ellenére, hogy a dopaminátvitel és a sEBR közötti pontos összefüggés még mindig megvitatásra kerül, eredményeink azt mutatják, hogy a sEBR érzékeny a szerencsejáték-zavarok súlyossága közötti különbségekre a problémás szerencsejátékosokban.

PMID: 30190487

Doi: 10.1038/s41598-018-31531-1