Arch Gen Psychiatry. 2003 Aug;60(8):828-36.
Potenza MN1, Steinberg MA, Skudlarski P, Fulbright RK, Lacadie CM, Wilber MK, Rounsaville BJ, Gore JC, Wexler BE.
Absztrakt
HÁTTÉR:
A szerencsejáték-késztetések a kóros szerencsejátékban (PG) gyakran megelőzik az önpusztító szerencsejáték-viselkedést. A szerencsejáték-késztetések idegi összefüggéseinek jobb megértése a PG-ben elősegítené a PG mögött álló agyi mechanizmusok megértését, és elősegítené a hatékony kezelések kutatását.
MÓD:
Echoplanáris funkcionális mágneses rezonancia képalkotást használtak az agy működésének felmérésére szerencsejátékkal, boldogsággal vagy szomorúsággal rendelkező videofelvételek forgatókönyvének megtekintése közben. A résztvevők értékelték érzelmi és motivációs válaszaik minőségét és nagyságát.
EREDMÉNYEK:
A PG-ben szenvedő férfiak (n = 10) átlagosan +/- SD-vel nagyobb szerencsejáték-késztetést jelentettek a szerencsejáték-forgatókönyvek és a kontrollalanyok (n = 11) megtekintése után (5.20 +/- 3.43 vs 0.32 +/- 0.60; chi21,19 = 21.71; P < .001). A csoportok nem különböztek szignifikánsan a boldog (P = .56) vagy a szomorú (P = .81) videokazettákra adott szubjektív válaszaikban. A csoportok közötti legkifejezettebb idegi aktivitási különbségeket a szerencsejáték-forgatókönyvek megtekintésének kezdeti periódusában figyeltük meg: a PG-alanyok aktivitása viszonylag csökkent a frontális és orbitofrontális kéregben, a caudate / bazális ganglionokban és a thalamusban a kontrollokhoz képest. A regionális agyi aktivitás megkülönböztetett mintáit figyelték meg a videokazetta-nézés meghatározott időbeli korszakaiban. Például a hasi elülső cingulátumon lokalizált különbségek a szerencsejáték-videokazetta megtekintésének utolsó periódusában, amelyek megfelelnek a legprovokatívabb szerencsejáték-ingerek bemutatásának. Bár a szomorú és boldog forgatókönyvek megtekintésekor csoportos különbségeket figyeltek meg az agytevékenységben, azok különböztek a szerencsejáték-forgatókönyveknek megfelelőektől.
Következtetések:
PG-s férfiaknál a szerencsejáték-jelzés szerencsejáték-ösztönzéseket vált ki, és az agyi aktivitás változásainak időbeli dinamikus mintázatához vezet a frontális, paralimbikus és limbikus agyi struktúrákban. A szerencsejáték-jelek megtekintésekor a PG-alanyok az impulzusszabályozásban érintett agyi régiókban viszonylag csökkent aktivitást mutatnak a kontrollokhoz képest.