Elhízás és szerencsejáték: neurokognitív és klinikai társulások (2015)

Acta Psychiatr Scand. 2015 május, 131 (5): 379-86. doi: 10.1111 / acps.12353. Epub 2014 okt. 23.

JE1, Derbyshire K, Leppink E, Chamberlain SR.

Absztrakt

OBJEKTÍV:

A szerencsejátékosokban az egészségre vonatkozó kutatások összefüggésben állnak a szerencsejáték és az elhízás között. Az impulzivitás neurokognitív alapjai hasznos célpontok lehetnek a szerencsejáték és az elhízás problémájával küzdő egyének megértéséhez és végső kezeléséhez.

Módszer:

207 nem kezelésben részesülő, subyndromális szerencsejáték-rendellenességben szenvedő fiatal felnőttet (18–29 éves) toboroztak a közösségből. Az alanyokat súly szerint csoportosítottuk ("normál testsúlyú" BMI <25, "túlsúlyos" BMI ≥25; vagy "elhízott" BMI ≥30). Összegyűjtöttük a szerencsejáték-magatartással kapcsolatos intézkedéseket és az objektív számítógépes neurokognitív intézkedéseket.

EREDMÉNYEK:

Az 207-alanyok közül az 22 (10.6%) elhízott, és az 49 (23.7%) túlsúlyos volt. Az elhízott szerencsejátékosok több nikotint fogyasztottak (naponta egyenértékű csomagok), és a szerencsejátékra hetente több pénzt veszítettek el. Az elhízott szerencsejátékosok jelentős meghibásodásokat mutattak a stop-sign teszten (SST), a Cambridge Gamble teszten (CGT) végzett döntéshozatal minőségében és a gyors vizuális információfeldolgozási feladatokra vonatkozó folyamatos figyelemben. RVP).

KÖVETKEZTETÉS:

Az elhízás a döntéshozatallal és a játékosok tartós figyelem-károsodásával, valamint a szerencsejátékokból eredő nagyobb monetáris veszteséggel társult. A jövőbeni munkának hosszirányú terveket kell használnia, hogy megvizsgálja a hiány, a tömeg, az egyéb impulzív viselkedés és a funkcionális károsodás közötti időbeli kapcsolatot.

KEYWORDS:

megismerés; szerencsejáték; impulzivitás; elhízottság

PMID: 25346399