Jutalompálya-diszfunkció a szerencsejáték-rendellenességben: funkcionális mágneses rezonancia képalkotási vizsgálatok (2014) meta-elemzése

Behav Brain Res. 2014 szeptember 6. pii: S0166-4328 (14) 00576-2. doi: 10.1016 / j.bbr.2014.08.057

Meng YJ1, Deng W1, Wang HY2, Guo WJ3, Li T4.

Absztrakt

A közelmúltban felmerülő funkcionális mágneses rezonancia képalkotási (fMRI) vizsgálatok számos olyan agyi régiót azonosítottak, amelyekben a szerencsejátékok kiváltják az aktiválást, és megvilágíthatják a szerencsejáték-rendellenesség (GD) diagnosztikai és neurológiai tudományával kapcsolatos vitákat. A mai napig azonban nem végeztek tanulmányokat a GD fMRI-tanulmányainak szisztematikus áttekintésével, hogy elemezzék a szerencsejátékokkal kapcsolatos jelzések által aktivált agyterületeket, és megvizsgálják, hogy ezek a területek differenciáltan aktiválódtak-e az esetek és az egészséges kontrollok között (HC). Ez a tanulmány az 62 jelölt cikkeket vizsgálta, és végül az 13 minősítéssel rendelkező, teljes körű agyi elemzési tanulmányokat választotta, hogy átfogó meta-analízissorozatot hajtson végre a hatásméretű aláírt differenciális térképezési megközelítés alkalmazásával. A HC-vel összehasonlítva a GD-s betegek szignifikáns aktiválódást mutattak a jobb lentiform magban és a bal középső nyakszívó gyrusban. A lentiformus magban a HC-hez viszonyított megnövekedett aktivitását is találták mindkét GD alcsoportban, amelyek kizárták az anyaghasználat rendellenességét. Ezen túlmenően a South Oaks Gambling Screen pontszámokat a jobb lentiformus és a kétoldalú parahippocampus hiperaktivitásával társították, de negatívan kapcsolódtak a jobb középső frontális gyrushoz. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a GD-ben a frontosztriatális kortikális útvonalon zavar lép fel, ami hozzájárulhat a GD kategóriáinak és definíciójának megértéséhez, és bizonyítékot szolgáltat a GD viselkedési függőségként való átsorolására a DSM-5-ben.