J Gambl Stud. 2017 okt. 12. doi: 10.1007 / s10899-017-9721-3.
Absztrakt
Mi van, ha az agy reakciója a jutalomra akkor is bekövetkezik, ha nincs jutalom? Nem okozna ez további problémát azoknak az embereknek, akik hajlamosak a problémás szerencsejátékra és más függőségi formákra, például az evéssel kapcsolatosak? Elektroencefalográfiát alkalmaztunk ennek a lehetőségnek a vizsgálatára valószínűségi visszacsatolási manipulációk és a jutalom feldolgozásához kapcsolódó ismert eseményekhez kapcsolódó potenciálok (ERP) mérésével. Kipróbáltuk azt a hipotézist, miszerint a jutalomalapú ERP-k akkor is megtörténnek, ha kézzelfogható jutalom nincs, és ha az elvárásokkal kapcsolatos manipulációk implicitek. A jól ismert P300 válaszpotenciál kulcsfontosságú volt, és a nem szerencsejátékkal rendelkező önkéntes egyetemistákban értékelték azt a feladatot, amely kísérleti úton manipulált pozitív vagy negatív visszacsatolás valószínűségét tartalmazta, amely három - 80, 50 vagy 20% - pozitív visszajelzést tartalmaz. Visszacsatolási inger (F1) két lehetséges eredmény (implicit győzelem / veszteség) közötti találgatási választ követett, majd egy második visszacsatolási ingert (F2) mutattak be egy állítólagos „győzelem” vagy „veszteség” (kifejezett győzelem / veszteség) megerősítésére. Az eredmények azt mutatták, hogy a P300 amplitúdója az F1-zárolt adatokban (implicit manipuláció) átlagosan nagyobb (pozitívabb) volt, ha a manipulált visszacsatolási eredmények kevésbé voltak valószínűek, mint várták. A hatás a feladatra fordított idő megnövekedése után nyilvánul meg (későbbi kísérletek), annak ellenére, hogy a résztvevők többsége nem volt kifejezetten tisztában a valószínűségi manipulációinkkal. Az F2-zárolt adatok kifejezett hatásai esetében nem észleltünk érdemi vagy jelentős hatást. Ezek az eredmények rámutatnak a javasolt siker-válasz mechanizmusok létezésére, amelyek nemcsak kifejezetten, hanem implicit manipulációkkal is működnek, amelyek nem járnak közvetlenül a győzelem vagy veszteség jelzésével, és nem járnak kézzelfogható jutalmakkal. Tehát úgy tűnik, hogy van egy nem kifejezett észlelési forma (amelyet implicitnek hívunk) a győzelmek / veszteségek belső tapasztalatához társítva (tényleges jutalom vagy veszteség hiányában), amely a társult agyi folyamatokban mérhető. Ezen megállapítások lehetséges jelentőségét a problémás szerencsejátékokra gyakorolt hatás szempontjából tárgyaljuk.
KEYWORDS: EEG; FRN; Szerencsejáték; P300; Jutalom feladat
PMID: 29027071
Doi: 10.1007/s10899-017-9721-3
;
