(HASZNÁLATI MÉRET) Az intenzív videojátékok lényegében nem problematikusak (2017)

Psychol Addict Behav. 2017 szeptember 28. doi: 10.1037 / adb0000316.

Király O, Tóth D, Urbán R, Demetrovics Z, Maraz A.

Absztrakt

A videojátékok népszerűbbek, mint valaha, és a nagyközönség, beleértve a szülőket, az oktatókat és a médiát, hajlamosnak tartja az intenzív videojátékokat alapvetően problémásnak tekinteni. Ennek a hipotézisnek a teszteléséhez a résztvevőket játékokkal kapcsolatos weboldalakon keresztül toborozták, amelynek eredményeként N = 5,222 online videojátékos (átlagéletkor: 22.2 év, SD = 6.4) volt minta. A játékidő felmérése mellett elvégeztük a tíz tételes internetes játékzavar tesztet, a rövid tünetjegyzéket és az online játék motívumait. Két strukturális regressziós modellt becsültünk, mind a játékidővel, mind a problémás játékkal mint eredményváltozóval. Az előrejelzők az elsőben pszichiátriai tünetek, a második modellben pedig a játék motívumai voltak. Mindkét modell megfelelő illesztési indexeket adott. A pszichiátriai tünetek mérsékelten pozitív hatást gyakoroltak a problémás használatra (β = 46, p <001), míg a játékidőre gyakorolt ​​hatásuk gyakorlatilag nulla volt (β = -.01, p =, 84). A második modellben az Escape volt a legkiemelkedőbb motívum, és mérsékelten-erősen társult (β = .58, p <.001) a problematikus használattal. Az Escape és a játékidő közötti összefüggés azonban lényegesen gyengébb volt (β = .21, p <.001). A játékidő és a problémás használat közötti összefüggés mindkét modellben gyenge-közepes volt (r = .26, p <.001 és r = .21, p <.001). Az adatok arra utalnak, hogy a játékidő gyengén kapcsolódik negatív pszichológiai tényezőkhöz, például pszichiátriai tünetekhez és Escape motívumhoz, amelyekről kiderült, hogy következetesen összefüggenek a problémás használattal. Ezért úgy tűnik, hogy a játékidő önmagában megbízhatatlan előrejelzője a problémás használatnak, ami megkérdőjelezi a fent említett gondolatot, miszerint az intenzív játék lényegében problematikus. (PsycINFO adatbázis-rekord

PMID: 28956935

Doi: 10.1037 / adb0000316