J Dev Behav Pediatr. 2018 Feb 13. doi: 10.1097 / DBP.0000000000000553.
Erős C1, Lee CT2, Chao LH1, Lin CY3, Tsai MC4.
Absztrakt
OBJEKTÍV:
Az ifjúsági szabadidős internethasználat és a társadalmi integráció közötti összefüggés vizsgálata az iskolai kontextusban és az, hogy ez a társulás hogyan befolyásolja a tajvani serdülők későbbi depressziós tüneteit egy nagy országos kohorsz vizsgálat és a látens növekedési modell (LGM) módszer alkalmazásával.
MÓD:
Az 3795 hallgatók adatait az 2001-től az 2006-ig követték a tajvani oktatási panel felmérésében. A szabadidős internethasználatot a (1) online beszélgetési és (2) online játékokban töltött heti órák határozzák meg. Az iskolai társadalmi integráció és a depressziós tünetek önmagukban jelentettek. Először feltétel nélküli LGM-et használtunk az internethasználat alapvonalának (elfogás) és növekedésének (lejtőjének) becsléséhez. Ezután egy másik, az iskolai társadalmi integrációval és a depresszióval függő LGM-et is végeztünk.
EREDMÉNYEK:
A résztvevők körülbelül 10% -a számolt be arról, hogy online csevegéssel és / vagy játékokkal foglalkozik heti 20 óránál hosszabb ideig. Az online csevegéshez való internethasználat idővel növekszik. Az iskolai társadalmi integrációt a kiindulási összeghez (együttható = -0.62, p <0.001) társították, de a szabadidős internethasználat növekedését nem. Az internethasználat tendenciája pozitív kapcsolatban állt a 0.31. hullám depressziós tüneteivel (együttható = 0.05, p <4).
KÖVETKEZTETÉS:
Az iskolai társadalmi integrációt kezdetben a serdülők körében a szabadidős internethasználat csökkenésével társították. Az internethasználat időbeli növekedése nem magyarázható az iskolai társadalmi integrációval, de negatív hatással volt a depresszióra. A serdülők iskolai kötődésének megerősítése megakadályozhatja a kezdeti szabadidős internethasználatot. A kamaszkorú internethasználattal kapcsolatos tanácsadás során az egészségügyi szolgáltatóknak figyelembe kell venniük a betegek szociális hálóit és mentális jólétét.
PMID: 29461298
;