Wegmann, Elisa, Benjamin Stodt és Matthias Brand.
Függőségkutatás és -elmélet (2017): 1-9.
http://dx.doi.org/10.1080/16066359.2017.1367385
Absztrakt
Az internetkommunikációs zavar (ICD) az online kommunikációs alkalmazások, például közösségi hálózati oldalak, azonnali üzenetküldő szolgáltatások vagy blogok túlzott, ellenőrizetlen használatát jelenti. A besorolással és a fenomenológiával kapcsolatos folyamatban lévő vita ellenére egyre többen szenvednek negatív következményekkel ezen alkalmazások ellenőrizetlen használata miatt. Sőt, egyre több bizonyíték mutatkozik a viselkedésfüggőség és még az anyaghasználat rendellenességei közötti hasonlóságokra vonatkozóan. A függőségi viselkedés kialakításának és fenntartásának kulcsfogalmainak tekintik a dákós reaktivitást és a vágyat. Annak a feltevésnek a alapján, hogy bizonyos vizuális szimbólumok, valamint a halló csengőhangok társulnak az online kommunikációs alkalmazásokhoz, ez a tanulmány a vizuális és hallási útmutatásoknak a semleges útmutatásokhoz viszonyított hatását vizsgálja a kommunikációs alkalmazások szubjektív vágyára a függőséggel kapcsolatos viselkedésben.
A 2 × 2 tantárgyak közötti tervezés során 86 résztvevő szembesült a négy feltétel egyikével (vizuális függőséggel kapcsolatos, vizuális semleges, hallási függőséggel kapcsolatos, hallási semleges). Értékelték a kiindulási és a vágy utáni méréseket, valamint az ICD-re való hajlamot. Az eredmények felfedik a megnövekedett vágyreakciókat a függőséggel kapcsolatos jelzések bemutatása után, míg a vágyreakciók a semleges jelzések után csökkennek. A sóvárgás mérései szintén korreláltak az ICD iránti tendenciákkal. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a jel-reaktivitás és a vágy fontos mechanizmus az ICD kialakulásában és fenntartásában.
Ezen túlmenően párhuzamot mutatnak más, speciális internethasználati rendellenességekkel, mint például az internetes játék zavara, sőt az anyaghasználat zavara, tehát a viselkedésfüggőségnek való besorolást meg kell fontolni.
;