Az internetes és számítógépes játékfüggőség rövid távú kezelésének hatékonysága: Randomizált klinikai vizsgálat (2019)

JAMA pszichiátria. 2019 július 10. doi: 10.1001 / jamapsychiatry.2019.1676.

Wölfling K1, Müller KW1, Dreier M1, Ruckes C2, Deuster O2, Batra A3, Mann K4, Musalek M5, Schuster A5, Lemenager T4, Hanke S3, Beutel ME6.

Absztrakt

fontossága:

Az Internet és a számítógépes játékfüggőség egyre növekvő mentálhigiénés problémát jelentenek, amelyet az Egészségügyi Világszervezet elismert.

Célkitűzés:

Annak meghatározására, hogy az internetes és számítógépes játékfüggőség rövid távú kezelését (STICA) alkalmazó kézi számítógépes kognitív viselkedésterápia (CBT) eredményes-e azokban az egyénekben, akik internetes és számítógépes játékfüggőségben szenvednek.

Tervezés, beállítás és résztvevők:

Egy multicentrikus, randomizált klinikai vizsgálatot végeztek Németországban és Ausztriában az 4 poliklinikákon 24 (2012) január és 14, 2017 június között, beleértve a nyomon követéseket is. Vak méréseket végeztünk. Az 143 férfiakat követő egymást követő mintát véletlenszerűen osztottuk a kezelési csoportba (STICA; n = 72) vagy a várakozási lista kontroll (WLC) csoportba (n = 71). A fő befogadási kritériumok a férfi nem és az internetes függőség voltak, mint elsődleges diagnózis. A STICA csoport további 6 hónapos nyomon követést kapott (n = 36). Az adatokat elemeztük 2018 november és 2019 március között.

beavatkozások:

A manuálisan kezelt CBT program célja a funkcionális internethasználat helyreállítása. A program 15 heti csoportból és legfeljebb két hetes 8 egyéni foglalkozásokból állt.

Fő eredmények és intézkedések:

Az előre meghatározott elsődleges eredmény az Internet és a számítógépes játékfüggőség önértékelésének (AICA-S) volt. Másodlagos eredmény az internetes függőség tünetei, a hétköznap online eltöltött idő, a pszichoszociális működés és a depresszió.

Eredmények:

Összesen 143 férfiakat (átlag [SD] életkor, 26.2 [7.8] év) elemeztünk a kezelési szándék elemzése alapján. A résztvevők közül a STICA csoport 50 férfiainak 72 (69.4%) mutatott remissziót, szemben a WLC csoport 17 férfiainak 71-szel (23.9%). A logisztikus regressziós analízisben a STICA vs WLC csoportban a remisszió magasabb volt (esélyarány, 10.10; 95% CI, 3.69-27.65), figyelembe véve az internetes függőség kiindulási súlyosságát, komorbiditását, kezelési központját és életkorát. A WLC csoportokkal összehasonlítva a STICA kezelés befejezésekor a hatásméretek d = 1.19 az AICA-S esetében, d = 0.88 az online hétköznapokon töltött időnél, d = 0.64 a pszichoszociális működéshez és d = 0.67 a depresszió esetén. Tizennégy mellékhatás és 8 súlyos mellékhatás fordult elő. Az ok-okozati összefüggést a kezeléssel valószínűnek tekintették az 2 AE-kben, mindegyik csoportban egyet.

Következtetések és relevancia:

Az internetes és számítógépes játékfüggőség rövid távú kezelése ígéretes, manuálisan kezelt, rövid távú CBT, amely számos kezelőhelyen széles körű internetes függőségeket okoz. További vizsgálatokra van szükség a STICA hosszú távú hatékonyságának megvizsgálására, és konkrét csoportok és alcsoportok kezelésére az aktív kontroll körülményekhez viszonyítva.

Trial Registration:

ClinicalTrials.gov azonosító: NCT01434589.

PMID: 31290948

Doi: 10.1001 / jamapsychiatry.2019.1676