Az Internet-függőség tendenciájával korreláló pihenőállapot-funkciós kapcsolatok értékeinek kivonása (2017)

Japán Orvosi és Biológiai Mérnöki Társaság ügyletei
Vol 55 (2017) No. 1 o. 39 44-

http://doi.org/10.11239/jsmbe.55.39

Shun IZAWA1), Kenta TACHIKAWA1), Yumie ONO2), Hiroshi KOBAYASHI3), Shinya KURIKI3), Atsushi ISHIYAMA1)

1) Felsőoktatási Tudományos és Mérnöki Iskola, Waseda Egyetem 2) Tudományos és Technológiai Iskola, Meiji Egyetem 3) Információs Környezetvédelmi Iskola, Tokió Denki

Kulcsszavak: fMRI, nyugalmi állapot, funkcionális csatlakoztathatóság, internetes függőség zavar, internetes függőségi teszt

KIVONAT

Az internetfüggőséggel (IAD) rendelkező betegek száma, különösen az iskoláskorú gyermekek körében, növekszik. Objektív vizsgálati technika kidolgozása a jelenlegi diagnosztikai módszerek segítésére orvosi interjú és kérdőíves vizsgálatok segítségével kívánatos az IAD kimutatásához annak korai szakaszában. Ebben a tanulmányban a nyugalmi állapotú funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (rs-fMRI) adatainak felhasználásával kivontuk a funkcionális összekapcsolhatóság (FC) értékeit, amelyek korreláltak az IAD tendenciájával. 40 férfit toboroztunk [átlagéletkor (SD): 21.9 (0.9) év] neurológiai rendellenességek nélkül, rs-fMRI felvételeket végeztünk 7 perc 30 másodpercig, és öt kérdőívet adtunk be, beleértve az internetes függőségi tesztet (IAT), hogy értékeljük mentális állapotukat . Valamennyi résztvevő IAT-pontszáma egészséges és IAD-tendenciájú volt. Az FC-értékeket az idősoros jelek keresztkorrelációjával számoltuk alacsony frekvenciasávban (0.017–0.09Hz) az agyi régiópárok összes lehetséges kapcsolata között, amelyeket az automatizált anatómiai címkézés (AAL) határoz meg. Minden régiópárra kiszámítottuk Pearson „γ” korrelációs együtthatóit az FC értékek és az IAT pontszámai között, valamint minden pszichológiai állapotra vonatkozó egyéb leltárt minden alanyban. A „γ” alanyok kereszt-validáltak voltak, és a túlélt régiópárok FC-jét statisztikailag értékelték a többszörös összehasonlítás korrekciójával. Végül kaptunk néhány régiópárt, amelyekben az FC kifejezetten korrelált az IAT-pontszámokkal, de más pszichológiai pontszámokkal nem. Ezeknek a pároknak többnyire negatív „γ” voltuk a jobb és a bal agyfélteke közötti távolsági kapcsolatokban. Az eredmények arra utaltak, hogy a specifikus agyrégiók közötti funkcionális kapcsolat jelentősen leromlott már az IAD megjelenését megelőző szakaszban. Arra számítunk, hogy csatlakozási módszerünk objektív eszköz lehet az IAD tendenciájának detektálására a jelen diagnosztikai módszerek segítésére.