Internet-függőség vagy pszichopatológia álcában? A főiskolai internetes felhasználók (2018) felmérésének eredményei

Van Ameringen, Michael, William Simpson, Beth Patterson, Jasmine Turna és Zahra Khalesi.
European Neuropsychopharmacology 28, nem. 6 (2018): 762.

Doi: https://doi.org/10.1016/j.euroneuro.2017.10.003

Absztrakt

Cél

Az internet-függőség egy olyan patológiás, kényszeres internethasználatot leíró kifejezés, amelynek becsült prevalenciája az 6% a lakosság körében és magasabb a tanulóknál [1]. A szélsőséges internethasználat jelentős közegészségügyi jelentőséggel bírhat, mivel több kardio-pulmonális halálesetet és legalább egy gyilkosságot tulajdonítottak. Míg az alkohol vagy a kábítószerek kóros felhasználása történelmileg elfogadásra került, addig továbbra is kérdéses, hogy a szélsőséges internethasználatot függőségként kell-e értelmezni. Az Internet Addiction Testet (IAT) az 1998-ben fejlesztették ki, mielőtt az okostelefon és más mobil eszközök széles körben használnák az internet-függőség észlelését [2]. Nem világos, hogy ez az eszköz képes-e a problémás modern internethasználatot megragadni. A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az „internet-függőség” felépítését a kollégium-korú internetes felhasználók mintájában.

Módszer

A felmérést a McMaster Egyetem elsőéves egyetemi hallgatóinak adták át, és kiküldték a központunk honlapján www.macanxiety.com. A nyilvánosságra hozatali nyilatkozat elismerését követően a résztvevők több önjelentési skálát töltöttek ki, amelyek részletezték az internethasználatot, a depresszió és szorongás tüneteit, impulzivitását és a végrehajtó működését. Az intézkedések magukban foglaltak: egy rövid demográfiai kérdőívet, valamint az IAT-t tartalmazó felmérést, az OCD, GAD, SAD Mini Nemzetközi Neuropszichiátriai Interjújának szakaszait, a Barkley Adult ADHD besorolási skálát, a Barratt Impulzivitási skálát, a depresszió, szorongás és stressz skálát ( DASS-21), a Barkley hiánya végrehajtó működési skálán (BDEFS) és a Sheehan fogyatékossági skála (SDS). Az embereket arra is felkérték, hogy töltsék ki a problematikus internethasználat dimenzióit (DPIU); a DSM-5 függőségi kritériumokon alapuló skála. Miután a kérdőív elkészült, a válaszadókat tájékoztatták pontszámukról és értelmezésükről az IAT-on.

Eredmények

Kétszázötvennégy résztvevő teljesítette az összes értékelést. Átlagos életkoruk 18.5 ± 1.6 év volt, és 74.5% nő volt. Összesen 12.5% (n = 33) teljesítette az internet-kiegészítés szűrési kritériumait az IAT szerint, míg 107 (42%) megfelelt a függőségi kritériumoknak a DPIU szerint. Az internethasználat leggyakrabban jelentett dimenziói, ahol a válaszadóknak nehézségeik voltak a használatuk ellenőrzésével: a video streaming szolgáltatások (55.8%), a közösségi hálózatok (47.9%) és az azonnali üzenetküldő eszközök (28.5%). Az IAT-on és a DPIU-n pozitívan szűrőknél lényegesen magasabb volt a funkcionális károsodás (p <0.001), a depresszió és a szorongás tünetei (p <0.001), nagyobbak voltak a vezetői működési zavarok (p <0.001) és a figyelmi problémák magasabbak voltak (p <0.001), valamint az ADHD tünetei (p <0.001). Az IAT és a DPIU internetfüggőségben szenvedők a nem alapvető (szabadidős) idejük nagyobb részét online töltötték, mint azok, akik nem feleltek meg az internetes függőségi kritériumoknak. Az internethasználat különböző dimenzióinak vizsgálatakor a pozitív szűrőknek nagyobb valószínűséggel volt nehézségük ellenőrizni az azonnali üzenetküldő eszközök használatát a negatív szűrőkhöz képest (p = 0.01). Egyéb felhasználási különbségeket nem figyeltek meg.

Következtetés

A minta nagy része megfelelt az internetfüggőség kritériumainak. Az internet-függőség kritériumait kielégítő résztvevőknek nagyobb a pszichopatológiai és funkcionális károsodása. Az azonnali üzenetküldő eszközök kivételével az internethasználat egyik dimenziója sem különbözött az egyének között, akik az internetes függőség kritériumait nem teljesítették és nem teljesítették az IAT-en. Ez a tanulmány rámutat arra, hogy a problémás internethasználat elterjedtebb lehet, mint egyszer gondoltam. További kutatások szükségesek a problémás internethasználat és a pszichopatológia közötti kapcsolat megértéséhez.