Internetes szerencsejáték-rendellenesség: A motivációs javító terápiás elvek alkalmazása a kezelésben (2015)

Indiai J Pszichiátria. 2015 Jan-Mar;57(1):100-1. doi: 10.4103 / 0019-5545.148540.

Poddar S1, Sayeed N1, Mitra S2.

Uram,

Noha a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve, az ötödik kiadás (DSM-5) nem ismeri el ezt hivatalos kategóriaként, az internetes játékfüggőség (IGD) komoly problémát jelent azokban az országokban, amelyek széles körű internet-hozzáféréssel rendelkeznek.1,2] A DSM-5 jelenleg javasolja és ösztönzi e betegség további kutatását, mielőtt elkötelezné magát, és meghatározza a III. Szakaszban.3] Fogalmi szempontból az internet-függőség (IA) terjedelmét a kábítószer-visszaélések vonalában javasolták, negatív hatással van a társadalmi-foglalkozási működésre, [1], és úgy találta, hogy az agyi régiókban a kémiai függőséghez hasonló változásokat okoz.2] Bár a motivációs javító terápia (MET) továbbra is a kábítószer-függőség kezelésének sarokköve, alkalmazása az IA-ban és az IGD-ben ritka. Ennek a jelentésnek a célja egy MET-kognitív viselkedésterápia (CBT) elveket alkalmazó kísérleti beavatkozás leírása serdülőkori IGD kezelésére.

Tárgymutató beteg, Master Master, egy 14 éves fiú, fiatalabb a két testvértől, nulla járulékalapú múltbeli, családi és személyes története; könnyű preorbid temperamentum; szülei panaszokkal terjesztették elő negatív hozzáállásával, depressziójával és az Internet túlzott használatával kapcsolatban az 2 évek során. A problémák akkor kezdődtek, amikor testvére balesetet szenvedett és kórházba engedték. A beteg otthon egyedül maradt, mivel a szülei gondosan elvitték magukat, és elkezdett internetes játékot játszani, hogy legyőzze ezt a magányt. Elkezdett élvezni ezeket a játékokat, és a játékokra fordított idő fokozatosan növekedett, ennek következtében romlott a társadalmi és kortárs kapcsolatok, a tanulmányok és a szüleikkel szembeni hozzáállás. Elkezdte kihagyni az iskolát, pénzt költött az internetes szalonokban és a játékok vásárlására. Amikor a szülei tudomást szereztek róla és szembeszálltak vele, a beteg kifejezte csalódását a helyzeten és vágyát, hogy csökkentse az órákat. Jelentette azonban, hogy az ismételt kísérletek ellenére nem képes ellenőrizni a viselkedését, és az 3 – 5 h körül folytatta hétköznapokon a játékot és hétvégén az 13 h körül.

Kiindulási értékelésünk egy átlagos IQ-t tárt fel. ESDST-t, BVMGT-t és TAT-t adtak be, amelyek megfelelő figyelmet, koncentrációt és a teljes motoros koordinációt mutattak. Ellentmondás volt a hatalmi személyekkel, az igények pedig az agresszió és az eredmény. A fő érzelmek a bűntudat, a szomorúság és a harag voltak. IA teszt (IAT) pontszám [4] 83 volt.

A kezdeti terápiás foglalkozások a beteg felépítéséből, a részletes interjúból és az elsődleges eset megfogalmazásából álltak. Ezen a ponton a motiváció szemlélődési szakaszában volt. A későbbi foglalkozásokat empatikus légkörben tartották, a betegek pszicho-oktatására és a viselkedés költség-haszon elemzésére helyezve a hangsúlyt. Motivációs szintje javult a „felkészülés” szakaszáig. Mivel a játékra való törekvés fiziológiai és érzelmi izgalommal járt, Jacobson progresszív izomlazítása megindult. A további foglalkozások a játékfüggőség felmérésére és a viselkedésmódosítási szerződés megalkotására összpontosítottak. A beteg beleegyezett abba, hogy megpróbálja csökkenteni a játékokra fordított időt és növelni más egészséges tevékenységeket. A szerződés írásos formában volt, és a beteg, az édesanyja és a terapeuta írta alá; és zsetonokat vezettek be pozitív megerősítésként. A foglalkozások előrehaladtával kezdett kevesebb időt tölteni hétköznapokon, de hétvégén többletet folytatott, a későbbiek pedig nem válaszoltak kielégítően.

A továbbiakban arra buzdították a beteget, hogy legyen tudatában annak, hogy az idejét több mint játékra költötte, mint ahogy azt tervezték, és hogy a gondolatok, érzelmek és viselkedés (TE és B) hozzájárulnak ehhez. Felkérték, hogy rögzítse formátumban a TE-jét és B-jét a játékokkal kapcsolatban. A legfontosabb meghatározó tényező az unalom volt. A későbbi ülések során hetente két darab papírt kapott: egyet tevékenységeik és idő rögzítésére, másikat TE és B játékokkal kapcsolatos felvételére. A fő kérdés számára az unalom kezelése volt. Javaslata alapján megállapodtak abban, hogy ha rajzok rajzolása helyett játékot játszik, akkor megengedik neki, hogy scootikával (erősítővel) lovagoljon az 1 h számára. Javulás történt, és a terápia befejeződött, amikor a nyereség megszilárdult. Megjelent a vizsgáin, és elég jól szerezte a gólt. Még hétvégén is csökkentette online játékok játékának idejét, és az IAT pontszáma elérte az 48-et.

Az IGD beavatkozására nincs sok tanulmány. Esetünkben az IGD a gyermek viszonylagos gondatlanságára és az ebből következő unalomra adott válaszul kezdődött, és ezt későbbi negatív megerősítések erősítették meg. Hangsúlyozzuk az IGD változatos előzményeit és következményeit, mint a mi esetünkben, és megfelelő értékelésünket az egyes beavatkozások tervezése érdekében. Tekintettel a rendellenesség továbbra is rejtett természetére, nincs elérhető iránymutatás a kezelésről. Jelentésünk a tesztelt MET-CBT alapelvek érdekes alkalmazásáról szól az IGD javításában.

REFERENCIÁK

1. Blokkolja a JJ-t. A DSM-V problémái: Internet-függőség. Am J Pszichiátria. 2008; 165: 306-7. [PubMed]
2. Wallace P. Internet-függőség zavar és ifjúság: Egyre növekvő aggodalmak merülnek fel a kényszeres online tevékenységekkel kapcsolatban, és ez akadályozhatja a hallgatók teljesítményét és társadalmi életét. EMBO Rep. 2014; 15: 12 – 6. [PMC ingyenes cikk] [PubMed]
3. Amerikai Pszichiátriai Egyesület. 5th ed. Arlington, VA: American Psychiatric Publishing; 2013. Mentális Betegségek Diagnosztikai és Statisztikai kézikönyve.
4. Young KS. Internet-függőség teszt. [Utoljára 20140512-en érkezett]. Elérhető ekkortól: http://www.net.addiction.com/resources/internet_addiction_testhtm .