Az internetes szerencsejáték-zavar neurobiológiai összefüggései: hasonlóságok a kóros szerencsejátékkal (2015)

Addict Behav. 2015 november 24. pii: S0306-4603 (15) 30055-1. doi: 10.1016 / j.addbeh.2015.11.004.

Fauth-Bühler M1, Mann K2.

Absztrakt

A tömegesen többszereplős online játékok (MMO-k) száma világszerte növekszik, és az általuk inspirált lenyűgöző. Problémák akkor jelentkeznek, ha az MMO-k használata túlzott mértékűvé válik más életterületek rovására. Bár formálisan még nem szerepel a szokásos diagnosztikai rendszerekben rendellenességként, az internetes játékzavart (IGD) a DSM-5 III. szakasza „további tanulmányok feltételének” tekinti. A jelenlegi áttekintés célja, hogy áttekintést nyújtson az IGD-vel kapcsolatban jelenleg rendelkezésre álló kognitív és neurobiológiai adatokról, különös tekintettel az impulzivitásra, a kényszerességre, valamint a jutalmazásra és büntetésre való érzékenységre. Ezenkívül ezeket az IGD-re vonatkozó eredményeket összehasonlítjuk a kóros szerencsejátékkal (PG) végzett tanulmányok adataival – ez az egyetlen állapot, amelyet a DSM-5 hivatalosan viselkedési függőségnek minősített. Számos hasonlóságot figyeltek meg az IGD és a PG neurobiológiájában, az agyműködésben és viselkedésben bekövetkezett változásokkal mérve. Mind az IGD-ben, mind a PG-ben szenvedő betegeknél csökkent a veszteségérzékenység; fokozott reakciókészség a játékra és a szerencsejátékra vonatkozó jelzésekre; fokozott impulzív választási magatartás; rendellenes jutalom alapú tanulás; és nem változik a kognitív rugalmasság. Összefoglalva, a játék és a szerencsejáték-zavarok neurobiológiájára vonatkozó bizonyítékok kezdenek megvilágítani a kettő közötti hasonlóságokat. Mivel azonban csak néhány tanulmány foglalkozott az IGD neurobiológiai alapjaival, és e vizsgálatok némelyike ​​jelentős korlátokkal küzd, további kutatásra van szükség ahhoz, hogy az IGD második viselkedési addikcióként való felvétele az ICD és a DSM következő verzióiba igazolható legyen.