A dél-indiai egyetemi hallgatók (2018) túlzott internethasználatának és a pszichológiai zavarokkal való kapcsolatának elterjedtsége

Anand N, Jain PA, Prabhu S, Thomas C, Bhat A, Prathyusha PV, Bhat SU, Young K, Cherian AV.

Ind Psychiatry J [soros online] 2018 [idézve: 2018. október 22.]; 27: 131–40.

Elérhető ekkortól: http://www.industrialpsychiatry.org/text.asp?2018/27/1/131/243311

Háttér: A túlzott internethasználat, a pszichológiai szorongás és az egyetemi hallgatók közötti kapcsolatok befolyásolhatják tudományos előmenetelüket, tudományos kompetenciájukat, karrier céljaikat és az iskolán kívüli érdekeiket. Ezért szükség van az addiktív internethasználat értékelésére az egyetemi hallgatók körében.

célok: Ez a tanulmány az internethasználati magatartások, az internet-függőség (IA) és a pszichológiai szorongással való összefüggés vizsgálatára készült, elsősorban Dél-Indiából származó egyetemi hallgatók körében.

Módszerek: Teljesen 2776 egyetemi hallgatók 18 – 21 években; A tanulmányban részt vettek egy dél-indiai egyetemi egyetemi tanulmányok folytatása. Az internethasználat mintáit és a szocioedukciós adatokat az internethasználati magatartások és a demográfiai adatlap segítségével gyűjtöttük össze, az IA vizsgálatához IA tesztet (IAT) alkalmaztunk, és a pszichológiai zavarokat elsősorban a depressziós tüneteket az önjelentés-kérdőív-20 segítségével értékeltük.

Eredmények: Az összes n = 2776, 29.9% (n = 831) az egyetemi hallgatóknak az enyhe IA, 16.4% (azn = 455) mérsékelt addiktív használatra, és 0.5% (n = 13) súlyos IA esetén. Az IA magasabb volt az egyetemi hallgatók körében, akik férfiak voltak, a bérelt szálláshelyeken tartózkodtak, naponta többször is hozzáfértek az internethez, naponta több mint 3 órát töltöttek az interneten, és pszichológiai problémájuk volt. A férfi neme, a használat időtartama, naponta eltöltött idő, az internethasználat gyakorisága és a pszichológiai szorongás (depressziós tünetek) előre jelzett.

Következtetések: Az egyetemi hallgatók jelentős részét az IA jelentette, amely megakadályozhatja az akadémiai haladást és befolyásolhatja pszichológiai egészségüket. Az IA kockázati tényezőinek korai felismerése megkönnyítheti az IA és a pszichológiai zavarok kezelésére irányuló stratégiák hatékony megelőzését és időben történő kezdeményezését az egyetemi hallgatók körében.

Kulcsszavak: Depresszió, túlzott internethasználat, internetes függőség, pszichológiai szorongás, egyetemi hallgatók