A Striatum-morfometria összefüggésben áll a kognitív kontrollhiányokkal és a tünetek súlyosságával az internetes játék zavarában (2015))

Az internetes játékzavar (IGD), amelyet a mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-V) III. Szakaszának ötödik kiadásában azonosítottak, mint feltétel, amely több klinikai kutatást indokol, összefüggésbe hozható a kognitív kontroll károsodásával. Korábbi IGD-vel kapcsolatos vizsgálatok strukturális rendellenességeket tártak fel a prefrontális kéregben, amely a kognitív kontrollban kritikus szerepet játszó prefrontális-striatális áramkörök fontos része. Kevéssé ismert azonban az IGD-ben szenvedő egyének striatális magjai (caudate, putamen és nucleus accumbens) és a kognitív kontroll hiánya közötti kapcsolat. Huszonhét IGD-s serdülő, valamint 30 életkor, nem és iskolai végzettségnek megfelelő egészséges kontroll vett részt ebben a vizsgálatban. A striatum térfogati különbségeit a subkortikális térfogat FreeSurfer-ben történő mérésével értékeltük. Eközben a Stroop feladatot alkalmazták a kognitív kontroll hiányainak felderítésére. Korrelációs elemzéssel vizsgálták a striatalis volumen és a Stroop feladat teljesítménye, valamint az IGD súlyossága közötti kapcsolatot. A kontrollokhoz képest az IGD inkongruensebb állapotválaszolási hibákat követett el a Stroop feladat során, és a dorsalis striatum (caudate) és a ventrális striatum (nucleus accumbens) mennyiségének növekedését mutatta. Ezenkívül a caudate térfogat korrelált a Stroop feladat teljesítésével, és a nucleus accumbens (NAc) térfogatot összefüggésbe hozták az internetes függőségi teszt (IAT) pontszámával az IGD csoportban. Ebben a vizsgálatban a jobb caudata és az NAc megnövekedett mennyiségét és azok viselkedésbeli jellemzőivel (azaz kognitív kontrolljával és súlyosságával) való összefüggését mutattuk ki az IGD-ben. Eredményeink azt sugallják, hogy a striatum szerepet játszhat az IGD mögöttes patofiziológiájában.