Brian A. Primack, PhD, ariel Shensa, PhD, Jaime E. Sidani, PhD, César G. Escobar-Viera, PhD, Michael J. Fine, MD, MSc
Megjelent: December 10, 2020
Doi: https://doi.org/10.1016/j.amepre.2020.09.014
Bevezetés
Korábbi tanulmányok keresztmetszeti összefüggéseket mutattak ki a közösségi média használata és a depresszió között, de ezek időbeli és irányú összefüggéseiről nem számoltak be.
Mód
2018-ban a 18–30 éves résztvevőket toborozták az Egyesült Államok népszámlálási jellemzőinek arányában, ideértve az életkort, a nemet, a fajt, az iskolai végzettséget, a háztartás jövedelmét és a földrajzi régiót. A résztvevők saját bevallásuk szerint a közösségi médiát a top 10 közösségi média hálózat listája alapján jelentik, amelyek a közösségi média használatának> 95% -át képviselik. A depressziót a 9 tételes beteg-egészségügyi kérdőív segítségével értékelték. Összesen 9 releváns szociodemográfiai kovariált értékeltek. Valamennyi intézkedést értékelték mind a kiindulási, mind a 6 hónapos követés során.
Eredmények
A kiinduláskor nem depressziós 990 résztvevő közül 95-nél (9.6%) alakult ki nyomon követéses depresszió. A 2020-ban végzett többváltozós elemzések során, amelyek valamennyi kovariátra vonatkoztak és a felmérési súlyokat is magukban foglalták, jelentős lineáris összefüggés volt megfigyelhető (p<0.001) a kiindulási közösségi médiahasználat és a depresszió kialakulása között a közösségi média használatának minden szintjén. A legalacsonyabb kvartilisben lévőkhöz képest a kiindulási közösségi média legmagasabb kvartilisének résztvevői szignifikánsan növelték a depresszió kialakulásának esélyét (AOR = 2.77, 95% CI = 1.38, 5.56). Nem volt összefüggés azonban a kiindulási depresszió jelenléte és a nyomon követés során a közösségi média növekvő használata között (OR = 1.04, 95% CI = 0.78, 1.38). Az eredmények minden érzékenységi elemzés szempontjából megbízhatóak voltak.
Következtetések
A fiatal felnőttek országos mintájában az alapszintű közösségi média-használat függetlenül társult a depresszió kialakulásához nyomon követés útján, de a kiindulási depresszió nem társult a közösségi média-használat növekedésével a nyomon követés során. Ez a minta időbeli összefüggéseket sugall a közösségi média használata és a depresszió között, ami az oksági kapcsolat fontos kritériuma.
Ez a tanulmány nyújtja az első nagyszabású adatot, amely a SMU és a depresszió irányultságát vizsgálja. Erős összefüggéseket talál a kezdeti SMU és a depresszió későbbi kialakulása között, de a depresszió után nem növekszik az SMU. Ez a minta időbeli összefüggéseket sugall a SMU és a depresszió között, ami az oksági összefüggés fontos kritériuma. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a depressziós betegekkel dolgozó orvosoknak fel kell ismerniük a SMU-t, mint a depresszió kialakulásának és esetleges súlyosbodásának potenciálisan fontos kialakuló kockázati tényezőjét.
;