Az internetes függőség előfordulási aránya a japán főiskolai hallgatók körében: két keresztmetszeti tanulmány és a Young internetes függőségi tesztjének határértékeinek felülvizsgálata Japánban (2018)

Pszichiátria Clin Neurosci. 2018 május 30. doi: 10.1111 / pcn.12686.

Tateno M1,2, Teo AR3,4, Shiraishi M2, Tayama M2,5, Kawanishi C2, Kato TA6.

Absztrakt

CÉL:

Az internet-függőség (IA) prevalenciájának előzetes kutatásokban bekövetkezett változása miatt két keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk két év alatt, és megvizsgáltuk az IA előfordulási arányát a főiskolai hallgatóknál Japánban, és újból megvizsgálta a megfelelő önkormányzati határértékeket. -értékelési skála a lehetséges IA megjelenítéséhez.

MÓD:

Ez a tanulmány két részből áll: a 2014-es I. felmérésből és a 2016-os II. Felmérésből, amelyeket ugyanazokban az iskolákban végeztek kétéves intervallummal. A tanulmányi kérdőív a demográfiával és az internethasználattal, valamint a Young internetes függőségi tesztjével (IAT) kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Ezenkívül a II. Felmérés alanyait megkérdezték az önállóan bejelentett IA-ról.

EREDMÉNYEK:

Összesen 1,005 válaszadó volt, átlagéletkoruk 18.9 ± 1.3. Az átlagos IAT-pontszámok 2014 és 2016 között stabilak maradtak: 45.2 ± 12.6 az I. felmérésben és 45.5 ± 13.1 a II. Felmérésben (az átlagos átlagos IAT-pontszám 45.4 ± 13.0). A II. Felmérés során önmaga által jelentett IA-val kapcsolatban 21.6% egyetértett (5 vagy 6 pontszám egy 6 pontos Likert skálán). Ezeket az alanyokat IA kategóriába soroltuk, a fennmaradó részeket nem IA kategóriába soroltuk. Az átlagos IAT pontszám szignifikáns különbséget mutatott e két csoport között (57.8 ± 14.3 vs 42.1 ± 10.7, p <0.001).

KÖVETKEZTETÉS:

Az IA tünetei súlyossága a japán főiskolai hallgatóknál stabilnak tűnik az elmúlt években, az átlag IAT pontszámok több mint 40. Eredményeink azt sugallják, hogy az 40 szkennelési pontszámát az IAT-nál felül lehet vizsgálni, és az 50-t javasolhatnánk a határértékre. Ezt a cikket szerzői jog védi. Minden jog fenntartva.

Ezt a cikket szerzői jog védi. Minden jog fenntartva.

KEYWORDS:

Internet függőség; Internetes játék-zavar; Internethasználati zavar; viselkedési függőség; patológiás internethasználat

PMID: 29845676

Doi: 10.1111 / pcn.12686