BMC Pszichiátria. 2017 May 30;17(1):201. doi: 10.1186/s12888-017-1364-5.
Yong RKF1,2, Inoue A3,4, Kawakami N4.
Absztrakt
HÁTTÉR:
Az elhúzódó internethasználat gyakran társul a csökkent társadalmi részvételhez és a komorbid pszichopatológiákhoz, ideértve a depressziót, szorongást, figyelemhiányos / hiperaktivitási rendellenességeket és rögeszmés-kényszeres rendellenességeket. Az ázsiai országokban, ahol széles körben elérhető az internet-hozzáférés, magas az internetes függőség mértéke. Mivel az internethasználat drasztikusan megváltozott azóta, hogy először felvetették az internet-függőséggel kapcsolatos aggodalmakat, a legfrissebb tanulmányok eredményei pontatlanok lehetnek, mivel az Internet-függőség mérésére alkalmazott skálakat a jelenlegi internethasználat szempontjából alakították ki. Ezért korszerűbb skálákat kell kidolgozni az internet problémás magánhasználatának felmérésére.
MÓD:
A kötelező internetes használat mérlegét (CIUS) japánra fordították. A skála megbízhatóságának és érvényességének tesztelésére olyan online mintát vontunk be, amelynek kora és neme tükrözte az internetezők nemzeti népességét. Megvizsgálták a skála és az internethez kapcsolódó paraméterek (például az online töltött idő, az online kapcsolatba lépés motivációja és a felhasznált alkalmazások) és a pszichoszociális tényezők (például a pszichológiai distressz tünetei és a magány) összefüggéseit. A pszichometriai tulajdonságokat split-half módszerrel vizsgáltuk mind feltáró, mind megerősítő faktoranalízissel. A modell illeszkedését összehasonlították nemenként.
EREDMÉNYEK:
Megállapították, hogy a CIUS magas megbízhatósággal rendelkezik, és jó párhuzamossággal, korrelációval és konstrukció érvényességgel rendelkezik. Mind a feltáró, mind a megerősítő tényezők azt mutatták, hogy az egyfaktoros megoldás kielégítő eredményt hozott nemenként. Azonban az a háromtényezős strukturális modell, amelyben a kényszerképességet „túlzott felszívódás”, „a prioritások meghatározásának nehézsége” és a „hangulatszabályozás” mérte, a legjobban illeszkedett a modellhez az általános népesség, valamint a nemek között.
Következtetések:
Japánban a kényszeres internetes magatartás a felszívódás, a prioritások és a hangulat szempontjából értékelhető. A CIUS érvényes skála az internetes kényszeres viselkedés szűrésére az általános japán lakosság körében, nemétől és nemétől függetlenül.
KEYWORDS:
Viselkedésfüggőség; Kényszeres internetes függőségi viselkedés; Kényszeres internethasználati skála; Internet függőség; Internetes játékzavar (IGD); Internetes problémás viselkedés; Pszichometriai tulajdonságok; Megbízhatóság és érvényesség
PMID: 28558728
;