Mindegyik stresszhez Saját képernyő: keresztmetszeti felmérés a stressz mintázatairól és a különböző képernyőhasználatokról az önfelismerő képernyőfüggőséghez (2019)

J Med Internet Res. 2019 április 2, 21 (4): e11485. doi: 10.2196 / 11485.

Khalili-Mahani N1,2, Smyrnova A3, Kakinami L3.

Absztrakt

HÁTTÉR:

A stressz és a képernyõfüggõség kapcsolatát gyakran a képernyõvel kapcsolatos viselkedés egyetlen aspektusának feltárásával vizsgálják a maladaptív függõség vagy a tartalommal összefüggõ kockázatok szempontjából. Általában kevés figyelmet fordítanak a különböző képernyők különböző típusú stresszorokhoz való használatának mintájára, és a stressz szubjektív észleléséből és a képernyő-függőségből adódó variációkat gyakran elhanyagolják. Tekintettel arra, hogy az addikció és a stressz egyaránt komplex és többdimenziós tényező, többváltozós elemzést végeztünk az egyén szubjektív képernyőfüggőségi észlelései, a stressz különféle típusai és a képernyőhasználat mintázata közötti kapcsolatról.

OBJEKTÍV:

A média-repertoár keretrendszerének használatával tanulmányoztuk a (1) a stressz és a képernyőfüggőség szubjektív és mennyiségi értékelése közötti összefüggést; és (2) különbségek a stressz típusokban a szubjektív képernyőfüggőség és a képernyők különböző igényeihez viszonyítva. Feltételeztük, hogy a képernyővel kapcsolatos viselkedés egyéni heterogenitása tükrözi a különböző stresszorokkal való foglalkozásbeli különbségeket.

MÓD:

Egy többfunkciós webes felmérést végeztek a képernyővel kapcsolatos magatartások (pl. Képernyőidő, internetfüggőség és a különböző típusú képernyők és kapcsolódó tevékenységek megjelenése) és a különböző stresszforrások (érzelmi állapotok, észlelési kockázatok, egészség problémákat és az általános életmód-elégedettséget). Csoport összehasonlításokat végeztünk annak alapján, hogy a résztvevők az internetről és a játékokról (A1) vagy az A0-ról függőként jelentettek-e magukat, és hogy jelentős élettartamuk volt (S1) vagy sem (S0).

EREDMÉNYEK:

Teljes válaszokat a 459 felmérésből válaszadó 654-ből kaptunk, az S1A0 (44.6%, 205/459) csoport többségével, majd S0A0 (25.9%, 119/459), S1A1 (19.8%, 91/459), és S0A1 (9.5%, 44/459). Az S1A1 csoport szignifikánsan különbözött az S0A0-tól minden típusú stressz, az internetes túlterhelés és a képernyőidő tekintetében (P <.001). A csoportok nem különböztek egymástól a rövid üzenetek (SMS) vagy a postai küldemények, az információk keresése, a vásárlás és a hírek nyomon követése szempontjából, de az A1 nagyobbik része szórakoztató képernyőktől függ (χ23= 20.5; P <.001), játék (χ23= 35.6; P <.001), és a közösségi hálózatok (χ23= 26.5; P <.001). Akik a szórakoztatás és a közösségi hálózatok képernyõitõl függtek, azoknak akár 19% -kal nagyobb érzelmi stresszük és akár 14% -kal nagyobb észlelési stresszük volt. Ezzel szemben azoknak, akik a munka és a szakmai hálózatok képernyőjén bíztak, akár 10% -kal magasabb volt az életben való elégedettség. Az életkorot, a nemet és a 4 stressztípust tartalmazó regressziós modellek az internethasználat eltéréseinek kevesebb, mint 30% -át és a képernyőfüggőség valószínűségének kevesebb mint 24% -át magyarázták.

Következtetések:

Erős, de heterogén kapcsolatot mutattunk a képernyőfüggőség és az érzelmi és perceptuális stresszorok között, amelyek a képernyőhasználat mintázatát a szórakoztatás és a szociális hálózat felé fordítják. Eredményeink rávilágítanak a ludikus és interaktív alkalmazások stressz-beavatkozásra való felhasználásának lehetőségére.

KEYWORDS: addiktív viselkedés; kommunikáció; megküzdési viselkedés; eHealth; játék, internet; pszichológiai stressz; közösségi háló; telemedicina

PMID: 30938685

Doi: 10.2196/11485