A tíz tételes internetes játékhiba teszt (IGDT-10) validálása és a kilenc DSM-5 Internet Gaming Disorder kritérium (2015) értékelése

Addict Behav. 2015 Nov 26. pii: S0306-4603(15)30056-3. doi: 10.1016/j.addbeh.2015.11.005.

Király O1, Sleczka P2, Pontes HM3, Urbán R4, Griffiths MD3, Demetrovics Z4.

Absztrakt

BEVEZETÉS:

Az internetes játékzavar (IGD) felvétele a DSM-5-be (3. szakasz) sok tudományos vitát váltott ki a javasolt kritériumokról és azok működéséről. A tanulmány célja háromféle volt: (i) egy rövid pszichometriai eszköz (tíz tételes internetes játékzavar-teszt; IGDT-10) kifejlesztése és validálása az IGD értékelésére a DSM-5-ben javasolt meghatározások felhasználásával, (ii) hozzájárulás a folyamatban lévő vitákhoz a kilenc IGD-kritérium hasznossága és érvényessége (az elem-válasz elmélet [IRT] segítségével), és (iii) megvizsgálja a DSM-5-ben javasolt határértéket.

MÓD:

Az 4887 játékosokból származó online játékmintát (élettartomány 14-64év, átlagéletkor 22.2év [SD = 6.4], 92.5% férfi) a Facebookon és egy játékkal kapcsolatos weboldalon gyűjtöttek egy népszerű magyar játékmagazin együttműködésével. Kb. Kb. 300 eurót húztak a résztvevők között a részvétel fokozása érdekében (azaz a lottóösztönzés). Az IGDT-10 pszichometriai tulajdonságainak megerősítésére megerősítő faktor analízist és strukturális regressziós modellt használtunk, az IRT elemzést pedig a kilenc IGD kritérium mérési teljesítményének tesztelésére végeztük. Végül, a látens osztály elemzését, valamint az érzékenység és a specifitás elemzését, felhasználtuk a DSM-5-ben javasolt küszöbérték vizsgálatára.

EREDMÉNYEK:

Az elemzés alátámasztotta az IGDT-10 érvényességét, megbízhatóságát és alkalmasságát a jövőbeni kutatásban való felhasználásra. Az IRT elemzés eredményei azt sugallják, hogy az IGD a tünetek különböző csoportjain keresztül nyilvánul meg, a rendellenesség súlyosságától függően. Pontosabban: a „folytatás”, az „elfoglaltság”, a „negatív következmények” és a „menekülés” az IGD alacsonyabb súlyosságával társult, míg a „tolerancia”, „az ellenőrzés elvesztése”, az „egyéb tevékenységekről való lemondás” és a „megtévesztés” kritériumait. súlyosabb szinttel jár. Az „elfoglaltság” és a „menekülés” nagyon kevés információt szolgáltatott az IGD súlyosságának becsléséhez. Végül a DSM-5 által javasolt küszöbértéket statisztikai elemzéseink alátámasztották.

Következtetések:

Az IGDT-10 egy érvényes és megbízható eszköz az IGD értékeléséhez, a DSM-5 szerint. Nyilvánvaló, hogy a kilenc kritérium nem magyarázza meg az IGD-t ugyanúgy, utalva arra, hogy további vizsgálatokra van szükség az egyes kritériumok jellemzőinek és bonyolultságának, valamint az IGD magyarázatának megítéléséhez.