Az orexinerg / hypocretinerg rendszer fiziológiája: az 2012-ben való ismételt vizsgálat.

Az orexinek és G-protein-kapcsolt receptoraik, az OX (1) és az OX (2) neuropeptidjeit az 1998-ben fedezték fel, és azóta szerepüket a központi idegrendszer által közvetített számos funkcióban vizsgálták, beleértve az alvást és az éberséget is. étvágy / anyagcsere, stressz-válasz, jutalom / függőség és fájdalomcsillapítás. Az örexinek perifériás hatásai még kevésbé egyértelmű fiziológiai jelentőséggel bírnak. Az orexin receptor aktivitásra adott sejtes válaszok igen változatosak. A receptorok a heterotrimer G-fehérjék és más fehérjék legalább három családjához kapcsolódnak, amelyek végül szabályozzák az olyan entitásokat, mint a foszfolipázok és kinázok, amelyek befolyásolják a neuronális gerjesztést, a szinaptikus plaszticitást és a sejthalált. Ez a cikk az orexinerg / hipokretinerg rendszer fiziológiájáról szóló korábbi áttekintésem 10-évének frissítése. Az orexin fiziológiájának átfogó aktualizálására törekszem, amely az orexin receptor molekuláris szereplõitõl terjed, és a rendszer szisztémás válaszai felé mutat, mégis hangsúlyozva e rendszer sejtes fiziológiai aspektusait.