- Viselkedéskutatás és terápia
- 22, 5 kiadás, 1984, 535 – 548 oldalak
- http://dx.doi.org/10.1016/0005-7967(84)90056-1
Absztrakt
A vizsgálat fő célja az volt, hogy megvizsgálja a szexuális erőszakos ingerek (SVS) ismételt expozíciójának hatásait viszonylag „naturalista környezetben” a nemi erőszak és a nem-élénk ingerek szexuális felkiáltására. Megvizsgáltuk az ismétlődő expozíciós hatásokat a nem erőszakos erotikával. Hatvanhárom férfi Ss részt vett a tanulmányban. Először egy expozíciós munkamenetet tartottunk Ss a nemi erőszak és a kölcsönösen elfogadható közösülés írásos és képi ábrázolása volt kitéve. Alapján SEzeknek az ábrázolásoknak a hímvesszőjének daganata, vagy erő-orientált, nem erő-orientált vagy besorolhatatlan kategóriába sorolták. Később, Ss mindegyik erő-orientációs csoporton belül véletlenszerűen kerültek szexuális erőszakos (SVS), szexuálisan erőszakmentes (SNVS) vagy kontrollfeltételekbe. Az SVS-állapothoz rendelt személyeket ezután 10 SVS-nek tették ki, beleértve az 4-hetekben eltöltött hosszúságú filmeket és írott és képi ábrázolásokat. Ss az SNVS állapotban az 10 hasonló média prezentációknak voltak kitéve, amelyek csak szexuálisan erőszakmentes tevékenységeket ábrázolnak. SA kontroll állapotban lévő s-ek nem voltak hatással semmilyen ingerre ebben a 4-hetes időszakban.
Hamarosan az expozíciós fázis befejezése után Ss visszatért egy postexposure laboratóriumi munkamenetbe, amelyben négy bemutatást mutattak be, amelyek hasonlóak voltak a témában, mint a preexposure munkamenetben. A nemi arckifejezéseket és a szexuális izgalomra vonatkozó önjelentéseket kaptuk. Az eredmények azt mutatják, hogy az erőorientált Ss, az SVS vagy SNVS-nek kitett személyek kevésbé voltak felkeltve a repce-képződményekben a repce-képzésekben, mint a kontroll állapotban. Hasonló minta fordult elő ezekre a nem-fémes ábrákra Ss, bár lényegesen kevésbé volt kifejezett. Nem találtak hasonló "telítettségi" mintázatot sem a Nonforce-orientált, sem a nem besorolhatóakra Ss, ezekkel Ss nem mutat jelentős különbséget a három expozíciós körülmény között.
Az eredményeket a kogníciók, a személyiségkülönbségek, a kondicionálási folyamatok, az inger paraméterek és a válaszadási szokások összefüggésében tárgyaljuk. Szociális és klinikai vonatkozásokról is beszélünk.
;
