HÁTTÉR: A függőségek és az impulzusszabályozó rendellenességek fogalma megváltozik, amint azt a 11. fejezet tükrözith A rendellenességek nemzetközi osztályozásának verziója (ICD-11, WHO, 2018). Mindazonáltal korlátozottak azok a tanulmányok, amelyek a viselkedésbeli és az anyagfüggőség strukturális agyi különbségeinek közvetlen összehasonlítására összpontosítanak.
CÉL: Itt összehasonlítjuk a szürke anyag mennyiségét (GMV) kényszeres szexuális viselkedési rendellenességgel (CSBD), szerencsejáték-rendellenességgel (GD) és alkoholfogyasztási rendellenességgel (AUD) rendelkező csoportok között azokkal, akiknek nincsenek ezek a rendellenességek (egészséges kontrollok résztvevői; HC-k).
MÓDSZEREK: Voxel-alapú morfometriát (VBM) alkalmaztunk az agy szerkezetének tanulmányozására, és a függőségi tünetek súlyosságát kérdőívekkel kiértékeltük. A függőség súlyosságával kapcsolatos agyi régiók azonosításához kiszámítottuk a kérdőívek pontszáma és a GMV közötti korrelációt.
FŐBB EREDMÉNYEK: MRI (GMV) adatokat gyűjtöttünk 26 CSBD, 26 GD, 21 AUD beteg és 25 HC résztvevőtől (minden heteroszexuális férfi; életkor: 24-60; M = 34.5, SD = 6.48).
EREDMÉNYEK: Az érintett egyének (CSBD, GD, AUD) a HC résztvevőivel összehasonlítva kisebb GMV értékeket mutattak a bal elülső pólusban, különösen az orbitofrontalis kéregben. A legjelentősebb különbségeket a GD és az AUD csoportban, valamint a legkevésbé a CSBD csoportban. A CSBD csoportban negatív korreláció volt a GMV-k és a rendellenesség súlyossága között. A CSBD tünetei nagyobb súlyossága korrelált a csökkent GMV-vel a jobb első cingulus gyrusban.
KLINIKAI HATÁSOK: Megállapításaink hasonlóságokat sugallnak a specifikus impulzusszabályozó rendellenességek és a függőségek között.
ERŐSÉGEK ÉS KORLÁTOZÁSOK: Ez a tanulmány az első, amely kisebb GMV-eket mutat a CSBD, GD és AUD 3 klinikai csoportjában. A tanulmány azonban csak heteroszexuális férfiakra korlátozódott. A longitudinális vizsgálatok során meg kell vizsgálni, hogy a ventrális prefrontalis térfogatcsökkentések milyen mértékben képviselik a már létező sebezhetőségi tényezőket, vagy hogy ezek kialakulhatnak-e a rendellenesség előrehaladásával.
Következtetések: Kutatásunk kiterjeszti az alacsonyabb GMV anyaghasználati rendellenességekkel kapcsolatos korábbi eredményeket a prefrontalis kortikális térfogatban 3 olyan klinikai csoportban, akik specifikus impulzusszabályozással, viselkedési és addiktív rendellenességekkel rendelkeznek. A GMV-k és a CSBD-tünetek és a jobb elülső cinguláris gyrus közötti negatív korreláció utalást mutat a klinikai tünetekkel.
;