A kényszeressé vált szexuális viselkedés neurobiológiája: feltörekvő tudomány (2016)

MEGJEGYZÉSEK: Noha ez a cikk csak egy rövid összegzés, néhány kulcsfontosságú megfigyelést tartalmaz a feltörekvő tudományról. Például kijelenti, hogy mindkettő Prause és mtsai. 2015 és Kuhn & Gallinat, 2014 hasonló jelentést jelent: nagyobb pornóhasználat korrelál a pornó nagyobb szokásával. Mindkét vizsgálatról számoltak be alacsonyabb agyi aktiváció a vanília pornó fotóinak rövid expozíciója következtében. A következő kivonatban az „Alsó késői pozitív potenciál” az EEG EEG megállapításaira utal Prause et al.:

"Ellentétben, az egészséges egyéneken végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a fokozott szokás a pornográfia túlzott használatával jár. Az egészséges férfiaknál a pornográfia figyelemmel kísérésével töltött idő növekedett a bal alsó baloldali aktivitással a pornográf képekkel (Kühn és Gallinat, 2014). Alacsonyabb késői pozitív potenciál aktivitás problémás pornográfiát használó személyeknél figyeltek meg. ”

Ez miért fontos? A vezető szerző, Nicole Prause azt állította, hogy egyetlen EEG-tanulmánya megsemmisítette a „pornófüggőséget”. Ez a második szakértői vélemény, amely elutasítja Prause értelmezéseit. Itt van az első papírt.

Megjegyzés - Számos más, szakértők által felülvizsgált cikk egyetért abban, hogy Prause et al., 2015 támogatja a pornográf függőségi modellt: A (z) Prause et al., 2015


Neuropsychop 41, 385-386 (január 2016) | két: 10.1038 / npp.2015.300

Shane W Kraus 1, 2, Valerie Voon 3 és Marc N Potenza 2, 4

1 VISN 1 mentális betegségkutatási és klinikai központok, VA Connecticut Egészségügyi Rendszer, West Haven, CT, USA; 2 Pszichiátriai Tanszék, Yale Egyetem Orvostudományi Iskola, New Haven, CT, USA;

3 Pszichiátriai Tanszék, Cambridge-i Egyetem, Cambridge, Egyesült Királyság;

4 Neurobiológiai Tanszék, Gyermektanulási Központ és CASA Columbia, Yale Egyetem Orvostudományi Iskola, New Haven, CT, USA

Email: [e-mail védett]


A kényszeres szexuális viselkedést (CSB) a vágy, az impulzivitás, a társadalmi / foglalkozási károsodás és a pszichiátriai komorbiditás jellemzi. A CSB elterjedtségét 3 – 6% körül becsülik, férfi dominancia mellett. Habár nem szerepel a DSM-5-ben, a CSB diagnosztizálható az ICD-10-ban impulzus-szabályozási rendellenességként. Ugyanakkor vita van a CSB besorolásáról (pl. Impulzív-kompulzív rendellenesség, hiperszexuális zavar, függőség vagy normális szexuális viselkedés folytonossága).

Előzetes bizonyítékok arra utalnak, hogy a dopamin hozzájárulhat a CSB-hez. Parkinson-kórban (PD) dopamin-helyettesítő terápiák (Levo-dopa, dopamin agonisták) társultak a CSB-vel és más impulzus-szabályozási rendellenességekkel (Weintraub et al, 2010). A naltrexont használó kisszámú esettanulmány alátámasztja annak hatékonyságát a CSB-vel (Raymond és mtsai, 2010) kapcsolódó erők és viselkedések csökkentésében, összhangban a mesolimbikus dopamin funkció lehetséges csökkentésével a CSB csökkentésében. Jelenleg nagyobb, megfelelően táplált, neurokémiai vizsgálatok és gyógyszeres vizsgálatok szükségesek a CSB további megértéséhez.

Az ösztönző motivációs folyamatok a szexuális cue-reaktivitással kapcsolatosak. A CSB és a nem CSB férfiak között az anterior cingulátum, a ventrális striatum és az amygdala (Voon és mtsai, 2014) nagyobb nemi cuerelált aktivációja volt. A CSB alanyaiban a hálózat funkcionális kapcsolódása a cue-hoz kapcsolódó szexuális vágyhoz kapcsolódik, ezáltal rezonálva a kábítószerfüggőséggel kapcsolatos megállapításokkal (Voon et al, 2014). A CSB férfiak fokozott figyelmet fordítanak a pornográf jelzésekre, a korai figyelemorientációs válaszokat, mint a függőségekben (Mechelmans et al, 2014). A CSB-ben és a nem CSB PD-ben szenvedő betegeknél a pornográf jelek expozíciója fokozta a ventrális striatum aktiválódását, a cingulációt és az orbitofrontális cortexet, ami szintén kapcsolódik a szexuális vágyhoz (Politis et al, 2013). Egy kis diffúziós-tenzor képalkotó vizsgálat a prefrontális rendellenességeket a CSB és a nem CSB férfiak között (Miner és mtsai, 2009) foglalja magában.

Ezzel szemben egészséges egyénekkel végzett tanulmányok a pornográfia túlzott mértékű használatával járó fokozott megszokás szerepére utalnak. Egészséges férfiaknál a pornográfia nézésének megnövekedett ideje a bal alsó putaminalis aktivitással korrelál a pornográf képekkel (Kühn és Gallinat, 2014). A pornográf képekhez képest alacsonyabb késői pozitív potenciálhatást figyeltünk meg a problematikus pornográfiát használóknál. Ezek az eredmények, ellentétben, nem összeegyeztethetetlenek. A videomegjelenítéshez kapcsolódó képzáró jelzések javulhatnak az egészséges személyeknél, akik túlzott mértékben használják; mivel a súlyosabb / kórosabb alkalmazást mutató CSB-alanyok fokozott cue-reaktivitással rendelkezhetnek.

Bár a közelmúltban végzett neurométeres vizsgálatok néhány lehetséges cirkuláris neurobiológiai mechanizmust javasoltak, ezeket az eredményeket mint átmeneti módszertani korlátokat kell kezelni (pl. Kis mintaméretek, keresztmetszeti minták, kizárólag férfi alanyok stb.). A jelenlegi kutatási hiányosságok megnehezítik a végleges meghatározást, hogy a CSB-t legjobban függőségnek tekintik-e vagy sem. További kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy a neurobiológiai jellemzők miként kapcsolódnak a klinikailag releváns intézkedésekhez, mint például a CSB kezelés eredményei. A CSB „viselkedési függőségként” történő besorolása jelentős hatással lenne a politika, a megelőzés és a kezelésre irányuló erőfeszítésekre; ebben az időben azonban a kutatás még gyerekcipőben jár. Tekintettel a CSB és a kábítószerfüggőségek közötti hasonlóságokra, a függőségekkel kapcsolatos hatékony beavatkozások ígéretet tehetnek a CSB számára, így betekintést nyerhetnek a jövőbeli kutatási irányokba, hogy ezt a lehetőséget közvetlenül vizsgálják.

  1. Kühn S, Gallinat J (2014). A pornográfiai fogyasztással kapcsolatos agyi szerkezet és funkcionális kapcsolat: az agy a pornó. JAMA Pszichiátria 71: 827 – 834.
  2. Mechelmans DJ, Irvine M, Banca P, Porter L, Mitchell S, Mole TB és mtsai (2014). A szexuálisan kifejezett jelek fokozott figyelemfelkeltése a kényszeres szexuális viselkedésű és anélkül élő egyénekben. PloS One 9: e105476.
  3. Miner MH, Raymond N, Mueller BA, Lloyd M, Lim KO (2009). A kényszeres szexuális viselkedés impulzív és neuroanatómiai jellemzőinek előzetes vizsgálata. Pszichiátria Res 174: 146 – 151.
  4. Politis M, Loane C, Wu K, O'Sullivan SS, Woodhead Z, Kiferle L és mtsai (2013). A Parkinson-kórban a dopamin-kezeléssel összefüggő hiperszexualitásban a vizuális szexuális jelekre adott idegi válasz. Agy 136: 400 – 411.
  5. Raymond NC, Grant JE, Coleman E (2010). A naltrexonnal történő emésztés a kényszeres szexuális viselkedés kezelésére: eset-sorozat. Ann Clin Pszichiátria 22: 55 – 62.
  6. Voon V, Mole TB, Banca P, Porter L, Morris L, Mitchell S és munkatársai (2014). A szexuális cue-reaktivitás neurális korrelációja a kényszeres szexuális viselkedéssel és anélkül. PloS One 9: e102419.
  7. Weintraub D, Koester J, Potenza MN, Siderowf AD, Stacy M, Voon V és mtsai (2010). Impulzus-szabályozási zavarok Parkinson-kórban: 3090-betegek keresztmetszeti vizsgálata. Arch Neurol 67: 589 – 595. Neuropszichofarmakológiai vélemények (2016) 41, 385 – 386; doi: 10.1038 / npp.2015.300