A pornográfia-felhasználási rendellenességek elméletei, megelőzése és kezelése (2019)

MEGJEGYZÉSEK: A pornó hatásait kutató egyik legjobb idegtudós (Matthias Brand). Matthias Brand tudja, miről beszél. Kutatócsoportja közzétette a pornó felhasználók 20 neurológiai tanulmányait (az 4 véleményekkel / kommentárokkal együtt).

---------------------------------------

Suchttherapie 2019; 20 (S 01)

DOI: 10.1055 / s-0039-1696187

M Brand, Duisburg-Essen Egyetem

Link az absztrakthoz

Absztrakt

Bevezetés

A kényszeres szexuális viselkedés zavarát, ideértve a problematikus pornográfia-felhasználást, impulzus-szabályozó rendellenességként bekerült az ICD-11-be. Ennek a rendellenességnek a diagnosztikai kritériumai azonban nagyon hasonlítanak a függőséget okozó magatartás miatt bekövetkező rendellenességek kritériumaihoz, például az ismétlődő szexuális tevékenységek középpontjában az ember életének középpontjában állnak, az ismétlődő szexuális magatartás jelentősen csökkentésére irányuló sikertelen erőfeszítések és a folyamatos ismétlődő szexuális viselkedés ellenére negatív következményekkel jár (WHO, 2019). Számos kutató és klinikus azt is állítja, hogy a problémás pornográfia-használat viselkedésfüggőségnek tekinthető.

Mód

Elméleti megfontolások alapján az empirikus tanulmányokat annak a kérdésnek a figyelembevételével értékelik, hogy megfigyelhetők-e az addiktív viselkedés fő jellemzői és folyamatai a problémás pornográfia-használatban is.

Eredmények

A cue-reaktivitás és a vágy, valamint a csökkent gátló kontroll, implicit kogníciók (pl. Megközelítési tendenciák), valamint a pornográfia használatához kapcsolódó kielégítés és kompenzáció tapasztalhatók a pornográfia-használati zavar tüneteivel rendelkező egyéneknél. Az idegtudományi tanulmányok megerősítik a függőséggel kapcsolatos agyi áramlatok, beleértve a ventrális striatumot és a fronto-striatális hurok más részeit is, a problematikus pornográfia-használat fejlesztésében és fenntartásában. Az esettanulmányok és a koncepciót igazoló tanulmányok sugallják a farmakológiai beavatkozások - például az opioid antagonista naltrexon - hatékonyságát pornográfia-használati rendellenességgel és kényszeres szexuális viselkedési rendellenességgel küzdő egyének kezelésére. Randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálatokra van szükség a farmakológiai beavatkozások lehetséges hosszú távú hatásainak kimutatására. A problémás pornográfia-felhasználás megelőzési módszereinek hatékonyságáról szóló szisztematikus tanulmányok még mindig hiányoznak, ám a jövőbeli kutatások és gyakorlatok szempontjából nagyon fontos téma.

Következtetés

Az elméleti megfontolások és az empirikus bizonyítékok arra utalnak, hogy az addiktív rendellenességek pszichológiai és neurobiológiai mechanizmusai érvényesek a pornográfia-használat zavarára is. A lehetséges intervenciós stratégiákat vizsgáló szisztematikus tanulmányok a jövőbeli kutatások egyik fő kihívása, amely adatokkal szolgál a pornográfia-használat zavarának bizonyítékokon alapuló megelőzésére és kezelésére.