Az erotikus tartalmat használó fiatalok önértékelése az interneten (2018)

Lefordítva lengyelül

Annales Universitatis Mariae Curie-Skłodowska, sectio J – Paedagogia-Psychologia 31, no. 2 (2018): 223-241.

Wiesław Poleszak

Absztrakt

Az Internet alapvető tulajdonsága az azonnali hozzáférés az abban található tartalomhoz, beleértve az erotikus tartalmat is. Számos tanulmány jelzi, hogy az erotikus weboldalak használata a gyermekek és serdülők fejlődésének romlásához vezet. A fenti tény miatt megelőző intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek korlátozzák az ilyen típusú problémás viselkedés alkalmazását. A tanulmány szerzője az erotikus weboldalakat használó vagy nem használó fiatalok önvédelmi megbecsülésének szintjén a védő tényezők és a kockázati tényezők felkutatására összpontosít. A cél az önbecsülés és az interneten található erotikus tartalom használata közötti kapcsolat keresése. Az EPIDAL-VIII kérdőívet a ZB Gasia és a Multidimensional Self-Assessment Questionnaire MSEI EJ O'Brien és S. Epstein tanulmányban használták. A kutatást 3774 középiskolás diákcsoporton végezték Közép- és Kelet-Lengyelország öt tartományából. A kapott eredmények lehetővé teszik a kutatásban feltett kérdések megválaszolását és annak meghatározását, hogy mi az védő tényező, és mi a tényező kockázata az önértékelés szintjén az interneten elérhető erotikus tartalom elérése kapcsán.

Az elvégzett kutatás eredményeként megállapítható, hogy:

1. A vizsgált csoportok az önértékelés legtöbb dimenziójában különböznek (az 11 által vizsgált skálák közül hétben).

2. A megfigyelt különbségek mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatók alkontúráira vonatkoznak.

3. Azok a fiatalok, akik nem rendelkeznek szexuálisan kifejezett tartalommal az interneten, magasabb szintű általános önértékelést végeznek, mint azok a fiatalok, akik havonta többször használják ezt a tartalmat. Ez nagyobb magabiztosságot és jobb véleményt mutat önmagában, valamint saját értékeinek erősebb megértését.

4. Azok a hallgatók, akik nem használnak erotikus webhelyeket, több társadalmi támogatást élveznek, szerettek és rokonok által jobban elfogadottnak érzik magukat, mint kollégáik, akik erotikus tartalmat keresnek az interneten. Ez azt jelenti, hogy a jövőbeli kapcsolatok optimistábban értékelik őket.

5. Azok az alanyok, akik nem használnak erotikus tartalmat, jobban érzékelik az önkontrollt, mint a harmadik és negyedik csoportból származó társaik, akik havonta többször és gyakrabban használnak erotikus oldalakról. Ennek eredményeként ez azt jelenti, hogy az érzelmek, a kitartás és a fegyelem feletti nagyobb ellenőrzésről szól.

6. Az ifjúság, amely másoknál nem veszi nagyobb mértékben az erotikus oldalt, fontosnak tartja az erkölcsi alapelveknek megfelelő életet, tartózkodik az erkölcstelen magatartástól és elfogadja szexualitását. Az erkölcsi elvekkel összhangban élve elégedettség érzi magát.

7. Az interneten az erotika által elkerülő tesztalanyokra szintén magasabb szintű identitásintegráció jellemző, mint a kutatás többi résztvevőjére. Ezt fejezik ki az „én” érettebb struktúrái, a nagyobb belső struktúrák pedig a folytonosság és a kohézió érzését.

8. Végül, azok a fiatalok, akik nem használnak szexuálisan kifejezett weboldalakat, nagy jelentőséget tulajdonítanak a társadalmi normáknak és elveknek, és készek a hagyományos értékek elfogadására.

Összefoglalva, a kutatások azt mutatják, hogy az interneten az erotikussal szembeni használat ellen védő tényezők tartoznak: megfelelő önértékeléshez, a családi támogatáshoz és a szoros kapcsolatok kiépítésének képességéhez másokkal, erős és integrált identitás tiszteletben tartásával, a társadalmi normák tiszteletben tartásával és társadalmi jóváhagyással. A kockázati tényezők viszont magukban foglalják az erotikus tartalmak alkalmi használatát, a fizikai vonzerőre való összpontosítást és a vezetői törekvéseket