Steven Stocker, NIDA MEGJEGYZÉSEK Hozzájáruló író
Azok a kábítószerfüggő betegek, akik megpróbálnak a drogoktól elzárkózni, gyakran képesek ellenállni a vágyakozásnak, ha emlékeztetnek korábbi drogéletükre - jegyezte meg a NIDA által finanszírozott kutató, Dr. Mary Jeanne Kreek, a New York-i Rockefeller Egyetemről. „Körülbelül 6 hónapig elmehetnek az utcasarkon, ahol drogot vásároltak, és nem engednek meg késztetésüknek. De aztán hirtelen visszaesnek ”- mondja. "Amikor azt kérdezzük tőlük, miért válnak vissza, szinte mindig olyasmit mondanak nekünk, hogy:" Nos, a dolgom nem ment jól a munkámnál "vagy" A feleségem hagyott el. " Néha a probléma olyan kicsi, mint „késett az állami segítségem ellenőrzése” vagy „túl nagy volt a forgalom”.
Az ilyen anekdoták gyakoriak a kábítószerrel való visszaélés kezelésének közösségében.
Ezek az anekdoták, valamint az ezzel kapcsolatos állatkísérletek rámutatnak a stressz fontos szerepére a kábítószer-visszaélés visszaesésében. Ezenkívül az a tény, hogy a szenvedélybetegek gyakran visszaesnek, nyilvánvalóan válaszul arra, amit a legtöbb ember enyhén stresszkeltõnek tart, azt sugallja, hogy a szenvedélybetegek érzékenyebbek lehetnek, mint a stresszhez nem vezetõk.
Ez a túlérzékenység akkor fordulhat elő, amikor a kábítószer-elhasználók elkezdenek drogokat szedni, és hozzájárulhatnak a kezdeti kábítószer-fogyasztáshoz, vagy a krónikus kábítószer-visszaélésnek az agyra gyakorolt hatásaiból származhat, vagy annak fennállása mindkettő kombinációjának következhet be, Dr. Kreek javasolt. Bebizonyította, hogy egy függõ idegrendszere túlérzékeny a kémiailag kiváltott stresszre, ami arra utal, hogy az idegrendszer túlérzékeny lehet az érzelmi stresszre is.
Hogyan viselkedik a test a stresszel?
A test úgy reagál a stresszre, hogy kétféle kémiai hírvivőt - a vérben lévő hormonokat és az agyban lévő neurotranszmittereket - választ ki. A tudósok úgy gondolják, hogy a neurotranszmitterek egy része azonos vagy hasonló vegyi anyag lehet, mint a hormonok, de másképpen hat.
A hormonok egy része az egész testben utazik, és megváltoztatja az élelmiszer-anyagcserét úgy, hogy az agy és az izmok elegendő anyagmennyiség-tárolóval rendelkezzenek olyan tevékenységekhez, mint a harc vagy a menekülés, amelyek segítenek az embernek megbirkózni a stressz forrásával. Az agyban a neurotranszmitterek érzelmeket - például agressziót vagy szorongást - kiváltanak, amelyek arra késztetik az embert, hogy végezze el ezeket a tevékenységeket.
Normális esetben a stresszhormonok kis mennyiségben szabadulnak fel a nap folyamán, de amikor a szervezet stressz alatt áll, ezeknek a hormonoknak a szintje drámaian megnő. A stresszhormonok felszabadulása az agyban kezdődik. Először egy kortikotropin-felszabadító faktornak (CRF) nevezett hormon szabadul fel az agyból a vérbe, amely a CRF-et az agyalapi mirigybe viszi, amely közvetlenül az agy alatt helyezkedik el. Ott a CRF serkenti egy másik hormon, az adrenokortikotropin (ACTH) felszabadulását, ami viszont más hormonok - elsősorban a kortizol - felszabadulását váltja ki a mellékvesékből. A kortizol az egész testet bejárja, segít a stressz kezelésében. Ha a stresszor enyhe, amikor a kortizol eljut az agyba és az agyalapi mirigybe, gátolja a CRF és az ACTH további felszabadulását, amelyek visszatérnek normális szintjükre. De ha a stresszor intenzív, az agyban a CRF további felszabadulásához szükséges jelek meghaladják a kortizolból származó gátló jelet, és a stressz hormon ciklusa folytatódik.
A kutatók azt gondolják, hogy a CRF és az ACTH lehetnek azok a vegyületek, amelyek kettős célokat szolgálnak hormonként és idegátadóként. A kutatók azt állítják, hogy ha ezek a vegyi anyagok neurotranszmitterekként is működnek, akkor részt vehetnek a stresszre adott érzelmi reakciók kialakításában.
A stresszhormon ciklust számos stimuláló vegyi anyag szabályozza a CRF és ACTH mellett, valamint a kortizol mellett gátló vegyi anyagokkal az agyban és a vérben egyaránt.
A ciklust gátló vegyi anyagok között szerepelnek az opioid peptideknek nevezett neurotranszmitterek, amelyek kémiailag hasonlóak az opiát gyógyszerekhez, mint például a heroin és a morfin. Dr. Kreek bizonyítékokat talált arra, hogy az opioid peptidek is gátolhatják a CRF és más stresszel kapcsolatos neurotranszmitterek felszabadulását az agyban, ezzel gátolva a stresszes érzelmeket.
Hogyan változtatja meg a függőség a test reakcióját a stresszre
A heroin és a morfin gátolja a stresszhormon ciklust és feltehetően a stresszhez kapcsolódó neurotranszmitterek felszabadulását, akárcsak a természetes opioid peptidek. Így amikor az emberek heroint vagy morfiumot szednek, a gyógyszerek növelik az opioid peptidek által már biztosított gátlást. Ez annak a fő oka lehet, hogy egyesek elsősorban heroint vagy morfiumot kezdenek szedni - javasolja Dr. Kreek. "Mindannyiunknak vannak olyan dolgai az életben, amelyek valóban zavarnak minket" - mondja. „A legtöbb ember képes megbirkózni ezekkel a gondokkal, de néhány embernek nagyon nehéz ezt megtenni. Az opiát-drogok első kipróbálása során egyesek, akiknek nehézségeik vannak a stresszes érzelmekkel való megbirkózásban, azt tapasztalhatják, hogy ezek a szerek tompítják ezeket az érzelmeket, és ezt a hatást hasznosnak találhatják. Ez jelentős tényező lehet e gyógyszerek folyamatos használatában. ”
Amikor az opiát drogok hatása megszűnik, a függő elvonul. Kutatások kimutatták, hogy a megvonás során a stressz hormonok szintje emelkedik a vérben, és a stresszhez kapcsolódó neurotranszmitterek felszabadulnak az agyban. Ezek a vegyi anyagok olyan érzelmeket váltanak ki, amelyeket a szenvedélybeteg nagyon kellemetlenül érzékel, és amelyek arra késztetik a függőt, hogy több opiátot szedjen. Mivel a heroin vagy a morfin hatása csak 4–6 órán át tart, az opiátfüggők gyakran napi három-négy alkalommal élnek elvonást. A test stresszrendszereinek állandó bekapcsolása és kikapcsolása növeli bármilyen túlérzékenységet, amely ezeknek a rendszereknek lehet, mielőtt a személy elkezdett drogozni, mondja Dr. Kreek. „Az eredmény az, hogy ezek a stresszvegyszerek egyfajta hajmegoldó hatásúak. A legkisebb provokációra is felpörögnek - mondja.
Tanulmányok szerint a kokain hasonlóan növeli a test stresszérzékenységét, bár más módon. Amikor egy kokainfüggő kokaint vesz be, a stresszrendszerek aktiválódnak, hasonlóan ahhoz, mint amikor egy opiátfüggő visszavonul, de az illető ezt a kokainláz részeként érzékeli, mert a kokain stimulálja az agy azon részeit is, amelyek részt vesznek az öröm érzésében . Amikor a kokain hatása megszűnik, és a függő visszavonul, a stresszrendszerek ismét aktiválódnak - hasonlóan ahhoz, mint amikor egy opiátfüggő elvonul. Ezúttal a kokainfüggő kellemetlenül érzékeli az aktiválást, mert a kokain már nem stimulálja az örömköröket az agyban. Mivel a kokain aktív állapotban és a megvonás során is bekapcsolja a stressz rendszereket, ezek a rendszerek gyorsan túlérzékennyé válnak - állítja Dr. Kreek.
Bizonyítékok a stressz és a függőség közötti kapcsolatra
Ez az elmélet a stresszről és a kábítószer-függőségről részben azokból a tanulmányokból származik, amelyeket Dr. Kreek csoportja végzett, amelyek során a szenvedélybetegek kaptak egy metirapon nevű tesztanyagot. Ez a vegyi anyag blokkolja a kortizol termelését a mellékvesékben, ami csökkenti a kortizol szintjét a vérben. Ennek eredményeként a kortizol már nem gátolja a CRF felszabadulását az agyból és az ACTH-t az agyalapi mirigyből. Az agy és az agyalapi mirigy ekkor kezd több ilyen vegyszert termelni.
Az orvosok metirapon segítségével tesztelik, hogy az ember stresszrendszere normálisan működik-e. Ha metirapont adnak be nem függő embereknek, akkor az ACTH szint a vérben megnő. Amikor azonban Dr. Kreek és munkatársai metirapont adtak be aktív heroinfüggőknek, az ACTH szint alig emelkedett. Amikor a tudósok metirapont adtak a heroinfüggőknek, akik tartózkodtak a heroinfogyasztástól és nem szedtek metadont, a szintetikus opioid gyógyszereket, amelyek elnyomják az opiát drogok iránti vágyat, az addiktok többségében az ACTH-szint körülbelül kétszer olyan magasra emelkedett, mint más nem szenvedőknél. Végül, amikor a tudósok metirapont adtak a legalább 3 hónapig metadonnal fenntartott heroinfüggőknek, az ACTH-szint ugyanolyan emelkedést mutatott, mint a nem-szenvedőknél.
A heroin szenvedő szenvedélybetegek nem reagálnak, mert az agyban lévő összes opioid molekula feleslegesen gátolja az agy stressz rendszerét - magyarázza Dr. Kreek. A heroin- és metadonmentes szenvedélybetegek azért reagálnak túlzottan, mert a napi heroinfogyasztás folyamatos be- és kikapcsolása túlérzékennyé tette a stressz rendszert, mondja, és a metadonnal kezelt heroinfüggők normálisan reagálnak, mert a metadon stabilizálja ezt a stressz rendszert. A metadon az agy ugyanazon helyein hat, mint a heroin, de a metadon körülbelül 24 órán keresztül aktív marad, míg a heroin hatása csak 4–6 órán keresztül érezhető. Mivel a metadon hosszú hatású, a heroinfüggő már nem megy napi három-négy alkalommal megvonásra. A visszavonások állandó aktiválása nélkül az agy stresszrendszere normalizálódik.
Nemrégiben Dr. Kreek csoportja arról számolt be, hogy a kokainfogyasztástól tartózkodó kokainfüggők többsége túlreagálja a metirapon tesztet, akárcsak a heroinfüggők, akik tartózkodnak a herointól és nem szednek metadont. A heroinfüggőkhöz hasonlóan a kokainfüggőknél is ez a túlzott reakció a krónikus kokain-visszaélés okozta stressz-rendszer túlérzékenységét tükrözi.
"Úgy gondoljuk, hogy a szenvedélybetegek ugyanúgy reagálhatnak az érzelmi stresszre, mint a stressz hormonrendszerük a metirapon tesztre" - mondja Dr. Kreek. A legkisebb provokáció esetén a CRF és más, a stresszhez kapcsolódó neurotranszmitterek kiáradnak az agyba, kellemetlen érzelmeket keltve, amelyek a függőséget ismét drogfogyasztásra késztetik - javasolja. Mivel az élet kevés provokációval teli, az elvonult szenvedélybetegek állandóan aktiválják stresszrendszerüket - fejezi be.
;