Prog Neurobiol. 2014 Mar; 114: 84-101. doi: 10.1016 / j.pneurobio.2013.12.001.
Absztrakt
Az elhízás olyan globális járvány, amely egy sor másodlagos szövődményhez és komorbid betegséghez kapcsolódik, mint például a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, az alvás-légzési rendellenességek és a rák bizonyos formái. A felszínen úgy tűnik, hogy az elhízás egyszerűen a szándékosan hibás táplálékfelvételi magatartás fenotípusos megnyilvánulása az energiafelvétel és a kiadások kiegyensúlyozatlansága következtében, és a kalória-korlátozás és a testmozgás könnyen visszafordítható. E feltételezés ellenére a hosszú távú klinikai vizsgálatok csalódottságának eredménye az, hogy a probléma sokkal összetettebb.
Nyilvánvaló, hogy a közelmúltbeli tanulmányok azt mutatják, hogy az étvágyszabályozásban részt vevő specifikus neurocircuitok etiológiailag integrálódnak a patomechanizmusba, ami arra utal, hogy az elhízást neurobiológiai betegségnek kell tekinteni, nem pedig a káros táplálkozási szokások következményének.
Ezen túlmenően, az overeating fizikai megnyilvánulása mellett egyre több bizonyíték arra utal, hogy szoros kapcsolat áll fenn a hangulati zavarokat, megváltozott jutalmak érzékelését és motivációját vagy addiktív viselkedését tartalmazó pszichológiai összetevőkkel.
Tekintettel arra, hogy a jelenlegi táplálkozási és farmakológiai stratégiák az elhízás problémájának egyre növekvő fenyegetésének leküzdésére korlátozott hatékonysággal rendelkeznek, viselik a káros mellékhatások kockázatát, és a legtöbb esetben nem gyógyító, új fogalmak, amelyek integrálisan az alapvető neurobiológiai és pszichológiai mechanizmusokra összpontosítanak sürgősen szükség van túlfáradásra. Ez az új megközelítés a megelőző és terápiás stratégiák kifejlesztésére indokolja az elhízást a neuropszichológiai betegségek spektrumára.
Célunk, hogy áttekintést adjunk a jelenlegi irodalomról, amely ezt a nézetet támasztja alá, és ezen ismeretek alapján egy integrált modellt hoz létre az elhízás kialakulásához a zavaros neuropszichológiai működésből.
KEYWORDS:
függőség; Testtömeg-szabályozás; Depresszió; Pszichoszociális stressz; Jutalom központ