Brain Res Mol Brain Res. 2004 May 19;124(2):134-42.
Spangler R1, Wittkowski KM, Goddard NL, Avena NM, Hoebel BG, Leibowitz SF.
Absztrakt
Az emberek által elszenvedett drogok úgy gondolják, hogy aktiválják az agy ventrális striatumában lévő területeket, amelyek fontos adaptív viselkedésben, például étkezésben vesznek részt a szervezetben.
IEnnek alátámasztására itt azt állítjuk, hogy a cukorfüggő patkányok striatális régiói a morfin-függő patkányokhoz hasonló dopamin- és opioid-mRNS-szinteket mutatnak. Konkrétan, a szacharózoldat krónikus ütemezését követően a D2 dopamin receptor és a preproenkefalin és a preprotachykinin gének mRNS-szintjei csökkentek az előtér dopamin-befogadó régióiban, míg a D3 dopamin receptor mRNS megnövekedett.
Míg a morfin a génexpressziót a teljes dopaminreceptív striatumban befolyásolja, jelentős különbségeket észleltek a cukor hatására a magmagra és a szomszédos caudate-putamenre. A cukor mRNS-szintekre gyakorolt hatása nagyobb volt a magban, mint a caudate-putamenben. Ezek a területek is egyértelmű különbségeket mutattak a gének közötti kölcsönhatásokban, különösen a D3R és a többi gén között. Ezt egy új, többváltozós elemzési módszer mutatta ki, amely azonosította a gének közötti kooperatív kölcsönhatásokat, különösen az accumbensben, de a caudate-putamenben. Végül ezeknek az együttműködési kölcsönhatásoknak a szerepe a cukor által okozott perturbációk terhelésmegosztó válaszában a két striatum régióban a gének közötti különböző összefüggések megállapítását támogatta.
TEzek az eredmények alátámasztják, hogy a nukleáris accumbens fontos szerepet játszik a természetesen jutalmazó anyagok hatásainak közvetítésében, és kiterjeszti az állatmodellt a drogfüggőség és az étkezési zavarok közös szubsztrátjainak tanulmányozására.
;
