A dopamin párhuzamos szerepe a patológiás szerencsejátékban és a pszichostimuláns függőségben (2009)

Számos bizonyíték utal a patológiás szerencsejáték (PG) és a pszichostimuláns függőség megerősítésének neurokémiai alapjainak fontos közös vonásaira. Ez a cikk azokra a párhuzamos és specifikus szerepekre összpontosít, amelyeket a dopamin (DA) aktiváció játszik ebben a két rendellenességben, az általános megerősítő szerepén túl. A PG számára pszichostimuláns-utánzó modellt javasolnak a következő területek bizonyítékai alapján: A szerencsejáték és a pszichostimulánsok akut szubjektív-viselkedési hatásai; A várható jutalmak és a jutalom nyújtásának bizonytalansága (a szerencsejáték fő elemei) a DA kiadására; Kapcsolat a DA felszabadulása és a pozitív izgalom között; A szerencsejáték motivációjának keresztalapozása amfetaminnal; A DA D2 antagonisták hatása a szerencsejátékra és az amfetamin jutalmára; A vegyes D1-D2 antagonisták hatása a PG klinikai tüneteire; A DA D2 agonisták hatása a kockázatvállalás, a szerencsejáték és a PG indukciójának kísérleti intézkedéseire Parkinson-kórban szenvedő betegeknél; A szerencsejáték és pszichostimulánsok krónikus expozíciójával járó elektrofiziológiai és kognitív zavarok, valamint a szenzibilizáció lehetséges szerepe ezekben a hatásokban. A modell korlátozását a DA kizárólagos szerepével kapcsolatban a genetikai kockázat, az együttes morbiditás és a PG altípusok vonatkozásában tárgyaljuk. A jövőbeli kutatási javaslatok között szerepel a DA receptor altípusok szerepének elkülönítése a PG-ben, valamint a szerencsejátékkal és a pszichostimuláns erősítéssel kapcsolatos DA manipulációk párhuzamos értékelése a PG alanyokban és kontrollokban.