Environ Res. 2018 Feb 27, 164: 149-157. doi: 10.1016 / j.envres.2018.01.015.
Lissak G1.
Absztrakt
Az irodalom egyre növekvő része a digitális médiumok fizikai, pszichológiai, társadalmi és neurológiai káros következményekkel való túlzott és addiktív használatát társítja. A kutatás inkább a mobil eszközök használatára összpontosít, és a tanulmányok arra utalnak, hogy az időtartam, a tartalom, a sötétedés utáni használat, a médiatípus és az eszközök száma a képernyő időhatásainak meghatározó kulcselemei. Fizikai egészségre gyakorolt hatások: a túlzott képernyőidő a rossz alvás és a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőihez kapcsolódik, mint például a magas vérnyomás, az elhízás, az alacsony HDL-koleszterin, a gyenge stresszszabályozás (magas szimpatikus izgalom és kortizol diszreguláció) és az inzulinrezisztencia. Egyéb fizikai egészségügyi következmények közé tartozik a látásromlás és a csontok sűrűségének csökkenése. Pszichológiai hatások: az internalizálás és a külső viselkedés a rossz alváshoz kapcsolódik. A depresszív tünetek és az öngyilkosság összefüggésbe hozható a képernyőn megjelenő rossz alvással, a digitális eszköz éjszakai használatával és a mobiltelefon-függőséggel. Az ADHD-vel kapcsolatos magatartás az alvási problémákhoz, a teljes képernyőidőhöz és az erőszakos és gyors ütemű tartalomhoz kapcsolódik, amely aktiválja a dopaminot és a jutalom utakat. A korai és tartós erőszakos tartalomnak való kitettség az antiszociális viselkedés kockázatával és a prosocialis viselkedés csökkenésével is összefügg. Pszichoneurológiai hatások: a függőséget okozó képernyőhasználat csökkenti a társadalmi megbirkózást, és magában foglalja a vágy viselkedését, amely hasonlít az anyagfüggőség viselkedésére. A kognitív kontrollhoz és az érzelmi szabályozáshoz kapcsolódó agyi szerkezeti változások a digitális média addiktív viselkedéséhez kapcsolódnak. Az ADHD diagnosztizált 9 éves fiú kezelésének esettanulmánya arra utal, hogy az ADHD-val összefüggő magatartás pontatlanul diagnosztizálható ADHD-ként. A képernyőidő csökkentése hatékonyan csökkenti az ADHD-val kapcsolatos viselkedést.
Következtetések:
A pszichofiziológiai rugalmasság szempontjából kulcsfontosságú komponensek nem vándorló elme (jellemző az ADHD-val kapcsolatos viselkedésre), a jó társadalmi megértés és a kötődés, valamint a jó fizikai egészség. A gyermekek és serdülők túlzott digitális médiahasználata jelentős tényezőnek tűnik, amely akadályozhatja a pszichofiziológiai rugalmasság kialakulását.
KEYWORDS: ADHD; függőség; Az elhízás; serdülők; Gyermekek; Depresszió; Szerencsejáték; Magas vérnyomás; Internet; Képernyő ideje; Ülő magatartás; Alvásmegvonás; Feszültség
PMID: 29499467
Doi: 10.1016 / j.envres.2018.01.015
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S001393511830015X?via%3Dihub
;
