Pszichiátriai kutatás. 2016 Jan;13(1):58-66.
Kim NR1, Hwang SS2, Choi JS3, Kim DJ4, Demetrovics Z5, Király O5, Nagygyörgy K5, Griffiths MD6, Hyun SY7, Youn HC8, Choi SW9.
Absztrakt
OBJEKTÍV:
A mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvének ötödik kiadása (DSM-5) III. Szakasza kilenc diagnosztikai kritériumot és öt cut-point kritériumot javasolt az Internet Gaming Disorder (IGD) számára. Célunk volt megvizsgálni az ilyen kritériumok hatékonyságát.
MÓD:
Felnőttek (n = 3041, férfiak: 1824, nők: 1217), akik az elmúlt 6 hónapokban internetes játékkal foglalkoztak, önjelentő online felmérést végeztek a DSM-5 kritériumok javasolt megfogalmazása alapján. Az IGD főbb jellemzőit, játékmódját és pszichiátriai tüneteit ANOVA, chi-square és korrelációs elemzésekkel elemezték.
EREDMÉNYEK:
A szociodemográfiai változók nem voltak statisztikailag szignifikánsak az egészséges kontrollok és a kockázati csoport között. A résztvevők közül 419-et (13.8%) azonosítottak és jelöltek IGD-kockázati csoportként. Az IGD kockázati csoport szignifikánsan magasabb pontszámot ért el az összes motivációs alskálán (p <0.001). Az IGD kockázati csoport szignifikánsan magasabb pontszámokat mutatott, mint az egészséges kontrollok mind a kilenc pszichiátriai tünet dimenzióban, azaz szomatizáció, megszállottság-kényszer, interperszonális érzékenység, depresszió, szorongás, ellenség, fóbás szorongás, paranoid gondolatok és pszichotizmus között. (p <0.001).
KÖVETKEZTETÉS:
Az IGD kockázati csoport differenciált pszichopatológiai megnyilvánulásokat mutatott a DSM-5 IGD diagnosztikai kritériumok szerint. További vizsgálatokra van szükség az egyes kritériumok megbízhatóságának és érvényességének értékeléséhez, különös tekintettel a szűrőeszközök kidolgozására.
KEYWORDS: DSM-5; Internetes játék zavar; Pszichiátriai tünetek
;
