A komorbid depresszió előfordulása és korrelációja egy nem-klinikai online mintában DSM-5 internetes játék rendellenességgel (2017)

J Érintett Disorder. 2017 Aug 10, 226: 1-5. doi: 10.1016 / j.jad.2017.08.005.

Wang HR1, Cho H1, Kim DJ2.

Absztrakt

HÁTTÉR:

Az internetes játékbetegségben szenvedő betegek körében a komorbid depresszió prevalenciáját és összefüggéseit az Internet Gaming Disorder skála (IGD-9) és a Patient Health Questionnaire-9 (PHQ-9) segítségével vizsgáltuk a nem klinikai online felmérés válaszadóinak körében.

MÓD:

Kiválasztottuk az koreai serdülőket és felnőtteket az 14-től 39-korig. Összehasonlítottuk az internetes játékok használatának szokásait, valamint a szociodemográfiai és klinikai változókat az internetjáték-rendellenességben szenvedő, depressziós és a depresszió nélküli betegek között.

EREDMÉNYEK:

Az 2016 programban az 7200 emberek részt vettek egy online felmérésben. Azoknak a válaszadóknak, akiknek internetes játékproblémáikkal társult depresszió, idősebbek voltak, gyakrabban nők, és magasabb az internet-függőség teszt összes pontszáma, az alkoholfogyasztási rendellenességek azonosításának tesztje összesített pontszáma, az általános szorongásmérési skála-7 összesített pontszámok, a Fagerstrom teszt a nikotin-függőség tesztjeihez, és magasabb a Dickman diszfunkcionális impulzivitási eszköz diszfunkcionális alskálája, mint a depresszió nélkül. A bináris logisztikus regressziós elemzés rámutatott, hogy a nők neme, a problémás alkoholfogyasztás, szorongás, valamint az internetes játékhasználat miatti pszichiátriai tanácsadás vagy kezelés múltja szignifikáns előrejelzője a komorbid depressziónak az internetjáték rendellenességben résztvevők körében.

KÖVETKEZTETÉS:

A depresszió az internet szerencsejáték-rendellenességek gyakori komorbiditása volt. A komorbid depresszióval járó internetes játékzavarok a súlyosabb pszichiátriai fenomenológiához és a nagyobb pszichiátriai terhekhez kapcsolódtak.

KEYWORDS:  Komorbiditási; DSM-5; Depresszió; Internetes játék zavar; Predictor

PMID: 28938229

Doi: 10.1016 / j.jad.2017.08.005