(REMISSION) A pszichológiai beavatkozási program eredménye: Internethasználat ifjúság számára (2017)

Ke, Guek Nee és Siew Fan Wong.

Journal of Rational-Emotive & Cognitive-Behavior Therapy: 1-14.

Absztrakt

A problémás internethasználat (PIU) gyakorisága a jelentések szerint magasabb a délkelet-ázsiai serdülőpopulációban. Megállapították, hogy a serdülők problémás viselkedésének súlyosbodása szignifikánsan összefügg a PIU-val, és várhatóan súlyosbodik az életkorral. Kimutatták, hogy a kognitív viselkedésterápia (CBT) integrált terápiája jelentősen csökkenti az olyan pszichés tüneteket, mint a depresszió és a szociális szorongás. A Pszichológiai Beavatkozási Program – Internethasználat fiataloknak (PIP-IU-Y) egy CBT-alapú program, amelyet serdülőknek terveztek, és egy sor interperszonális készségből áll, amelyek javítják személyes interakciójukat. Arra összpontosít, hogy megelőző intézkedéseket tegyen az internetfüggőség ellen, mielőtt még kialakulna, azáltal, hogy a résztvevő PIU-ját negatív megküzdési stílusként kezeli, és pozitív pszichológiai technikákat alkalmaz. Összesen 157, 13 és 18 év közötti résztvevő fejezte be a programot, amely heti nyolc, 90 perces csoportos foglalkozásból állt. A kezelési eredményeket a program végén és a kezelést követő 1 hónapos átlagos változás segítségével mérték. A résztvevők többsége javulást mutatott a nyolc heti PIP-IU-Y kezelés után, és az 1 hónapos utánkövetés során a tünetek továbbra is fennmaradtak. A résztvevők túlnyomó többsége képes volt kezelni a PIU tüneteit a beavatkozási program után, ami megerősítette a PIP-IU-Y hatékonyságát. Nemcsak a PIU viselkedésével foglalkozott, hanem segített a szociális szorongás csökkentésében és a szociális interakció fokozásában is. További kutatások vizsgálhatják a PIU különböző altípusai (például online szerencsejáték és pornográfia) közötti kezelési különbségeket annak megállapítása érdekében, hogy vannak-e különbségek a kezelésben.

Kulcsszavak – Kognitív viselkedésterápia Problémás internethasználók Megelőző beavatkozási program Pozitív pszichológia Internetfüggőség kezelése Serdülők 

Referenciák

  1. Abramowitz, J. S. (2013). Az expozíciós terápia gyakorlata: a kognitív-viselkedéselmélet és az extinkcióelmélet jelentősége. Viselkedési terápia, 44(4), 548-558. https://doi.org/10.1016/j.beth.2013.03.003.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  2. Borckardt, J. J., Nash, M. R., Murphy, M. D., Moore, M., Shaw, D. és O’neil, P. (2008). A klinikai gyakorlat, mint a pszichoterápiás kutatás természetes laboratóriuma: Útmutató az esetalapú idősoros elemzéshez. Amerikai pszichológus, 63(2), 77.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  3. Brace, N., Kemp, R. és Snelgar, R. (2016). SPSS pszichológusoknak. Basingstoke: Palgrave.CrossRefGoogle Scholar
  4. Braun-Courville, DK, és Rojas, M. (2009). Szexuális jellegű weboldalak és serdülőkori szexuális attitűdök és magatartásmódok. Journal of Adolescent Health, 45(2), 156-162. https://doi.org/10.1016/j.jadohealth.2008.12.004.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  5. Brown, J. D., Keller, S. és Stern, S. (2009). Szex, szexualitás, szexting és szex: serdülők és a médi. A megelőző kutató, 16(4), 12-16.Google Scholar
  6. Cao, H., Sun, Y., Wan, Y., Hao, J. és Tao, F. (2011). Problémás internethasználat kínai serdülőknél és kapcsolata a pszichoszomatikus tünetekkel és az élettel való elégedettséggel. BMC Public Health, 11(1), 802. https://doi.org/10.1186/1471-2458-11-802.CrossRefPubMedPubMedCentralGoogle Scholar
  7. Carson, C. (2012). A hatásméret-indexek hatékony alkalmazása az intézményi kutatásban. Citováno dne, 11, 2016.Google Scholar
  8. Chen, Y.-L. és Gau, S. S.-F. (2016). Alvási problémák és internet-függőség gyermekek és serdülők körében: longitudinális vizsgálat. Journal of Sleep Research, 25(4), 458-465. https://doi.org/10.1111/jsr.12388.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  9. Cheng, C. és Li, A. Y.-L. (2014). Az internetfüggőség elterjedtsége és a (valós) élet minősége: 31 nemzet metaanalízise hét világrégióban. Cyberpsychology, Behavior és Social Networking, 17(12), 755-760. https://doi.org/10.1089/cyber.2014.0317.CrossRefGoogle Scholar
  10. Cohen, J. (1988). Statisztikai elemzés a viselkedéstudományok számára. Hillsdale: Lawrance Erlbaum.Google Scholar
  11. Davis, R. A. (2001). A patológiás internethasználat kognitív-viselkedési modellje. Számítógépek az emberi viselkedésben, 17, 187-195.CrossRefGoogle Scholar
  12. Davis, M., Eshelman, E. R. és McKay, M. (2008). A relaxációs és stresszcsökkentési munkafüzet (6. kiadás). Oakland, CA: New Harbinger Publications.Google Scholar
  13. Do, Y. K., Shin, E., Bautistia, M. A. és Foo, K. (2013). Az önbeszámoló alvásidő és a serdülőkori egészségi állapot közötti összefüggések: Mi a szerepe az internethasználattal töltött időnek? Alvásgyógyászat, 14(2), 195-200. https://doi.org/10.1016/j.sleep.2012.09.004.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  14. Du, Y.-S., Jiang, W. és Vance, A. (2010). A randomizált, kontrollált csoportos kognitív viselkedésterápia hosszabb távú hatása az internet-függőségre serdülő tanulókban Sanghajban. Australian and New Zealand Journal of Psychiatry, 44(2), 129-134. https://doi.org/10.3109/00048670903282725.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  15. Durkee, T., Kaess, M., Carli, V., Parzer, P., Wassermen, C., Floderus, B., et al. (2012). A kóros internethasználat prevalenciája a serdülők körében Európában: Demográfiai és társadalmi tényezők. függőség, 107(12), 2210-2222. https://doi.org/10.1111/j.1360-0443.2012.03946.x.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  16. Eickhoff, E., Yung, K., Davis, D. L., Bishop, F., Klam, W. P. és Doan, A. P. (2015). Túlzott videojáték-használat, alváshiány és gyenge munkateljesítmény a katonai mentális egészségügyi klinikán kezelt amerikai tengerészgyalogosok körében: Egy esetsorozat. Katonai orvoslás, 180(7), e839 – e843. https://doi.org/10.7205/milmed-d-14-00597.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  17. Gilbert, P. és Leahy, R. L. (szerk.). (2007). Terápiás kapcsolat a kognitív viselkedési pszichoterápiákban. Abingdon: Routledge.Google Scholar
  18. Griffiths, M. D. (2000). Internetfüggőség – ideje komolyan venni? Függőségkutatás, 8(5), 413-418. https://doi.org/10.3109/16066350009005587.CrossRefGoogle Scholar
  19. Griffiths, M. (2005). A függőség „összetevői” modellje biopszichológiai keretek között. Journal of Substance Abuse, 10(4), 191-197. https://doi.org/10.1080/14659890500114359.Google Scholar
  20. Gu, H. J., Lee, O. S. és Hong M. J. (2016). Az SNS-függőség, az önérvényesítés, az interperszonális problémák és a főiskolai hallgatók kapcsolata. A Korea Academia-Industrial Cooperation Society folyóirata, 17(4), 180-187. https://doi.org/10.5762/KAIS.2016.17.4.180.CrossRefGoogle Scholar
  21. Ke, G., Wong, S. és Marsh, N. V. (2013). Problémás internethasználat a malajziai egyetemisták körében. Médiaügyek: Networked Media Content Research Report.Google Scholar
  22. Kelley, K. és Preacher, K. J. (2012). A hatás méretéről. Pszichológiai módszerek, 17(2), 137.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  23. Kim, Y., Park, J. Y., Kim, S. B., Jung, I.-K., Lim, Y. és Kim, J.-H. (2010). Az internetfüggőség hatása a koreai serdülők életmódjára és táplálkozási viselkedésére. Táplálkozási kutatás és gyakorlat, 4(1), 51-57. https://doi.org/10.4162/nrp.2010.4.1.51.CrossRefPubMedPubMedCentralGoogle Scholar
  24. King, D. L., Delfabbro, P. H. és Griffiths, M. D. (2010). Kognitív viselkedésterápia problémás videojátékosok számára: fogalmi megfontolások és gyakorlati kérdések. Journal of CyberTherapy and Rehabilitation, 3(3), 261-373.Google Scholar
  25. Ko, C.-H., Liu, T.-L., Wang, P.-W., Chen, C.-S., Yen, C.-F. és Yen, J.-Y. (2014). A depresszió, az ellenségesség és a szociális szorongás súlyosbodása a serdülők internet-függősége során: Prospektív tanulmány. Átfogó pszichiátria, 55(6), 1377-1384. https://doi.org/10.1016/j.comppsych.2014.05.003.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  26. Koronckzai, B., Urban, R., Kokonyei, G., Paksi, B., Papp, K., Kun, B., et al. (2011). A problémás internethasználat háromfaktoros modelljének megerősítése off-line serdülő és felnőtt mintákon. Cyberpsychology, Behavior és Social Networking, 14(11), 657-664. https://doi.org/10.1089/cyber.2010.0345.CrossRefGoogle Scholar
  27. Kuss, D. J. (2013). Internetes játékfüggőség: jelenlegi perspektívák. Pszichológiai kutatás és viselkedésmenedzsment, 6, 125-137. https://doi.org/10.2147/prbm.s39476.CrossRefPubMedPubMedCentralGoogle Scholar
  28. Kuss, D. J. és Griffiths, M. D. (2012). Internetes játékfüggőség: szisztematikus áttekintés. Nemzetközi mentális egészségügyi és függőségi folyóirat. https://doi.org/10.1007/s11469-011-9318-5.Google Scholar
  29. Li, W., O’Brien, J. E., Synder, S. M. és Howard, M. O. (2015). Az internetfüggőség/patológiás internethasználat jellemzői amerikai egyetemistáknál: Kvalitatív módszeres vizsgálat. PLoS ONE. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0117372.Google Scholar
  30. Li, H. és Wang, S. (2013). A kognitív torzítás szerepe az online játékfüggőségben a kínai serdülők körében. Gyermek- és ifjúsági szolgáltatások áttekintése, 35, 1468-1475. https://doi.org/10.1016/j.childyouth.2013.05.021.CrossRefGoogle Scholar
  31. Liu, T. C., Desai, R. A., Krishnan-Sarin, S., Cavallo, D. A. és Potenza, M. N. (2011). Problémás internethasználat és egészség a serdülőknél: egy Connecticutban végzett középiskolai felmérés adatai. The Journal of Clinical Psychiatry, 72(6), 836. https://doi.org/10.4088/jcp.10m06057.CrossRefPubMedPubMedCentralGoogle Scholar
  32. Lovibond, P. F. és Lovibond, S. H. (1995). A negatív érzelmi állapotok szerkezete: A depressziós szorongásos stressz skála (DASS) összehasonlítása a Beck-féle depresszió és szorongás leltárral. Viselkedéskutatás és terápia, 33(3), 335-343. https://doi.org/10.1016/0005-7967(94)00075-u.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  33. Mak, K.-K., Lai, C.-M., Watanabe, H., Kim, D.-I., Bahar, N., Ramos, M. et al. (2014). A serdülők internetes viselkedésének és függőségének epidemiológiája hat ázsiai országban. Cyberpsychology, Behavior és Social Networking, 17(11), 720-728. https://doi.org/10.1089/cyber.2014.0139.CrossRefGoogle Scholar
  34. Mattick, R. P. és Clarke, C. J. (1998). A szociális fóbia félelmet és a szociális interakciós szorongást vizsgáló mérőszámainak kidolgozása és validálása. Viselkedéskutatás és terápia, 36(4), 455-470. https://doi.org/10.1016/s0005-7967(97)10031-6.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  35. Morgan, D. L. és Morgan, R. K. (2009). Egyeseti kutatási módszerek a viselkedés- és egészségtudományok számára. Thousand Oaks, CA: Sage.CrossRefGoogle Scholar
  36. Odaci, H. és Kalkan, M. (2010). Problémás internethasználat, magány és randevúzási szorongás fiatal felnőtt egyetemisták körében. Számítógép és oktatás, 55(3), 1091-1097. https://doi.org/10.1016/j.compedu.2010.05.006.CrossRefGoogle Scholar
  37. Ostovar, S., Allahyar, N., Aminpoor, H., Moafian, F., Nor, M. és Griffiths, M. D. (2016). Internet-függőség és pszichoszociális kockázatai (depresszió, szorongás, stressz és magány) iráni serdülők és fiatal felnőttek körében: strukturális egyenletmodell egy keresztmetszeti tanulmányban. Nemzetközi mentális egészségügyi és függőségi folyóirat, 14(3), 257-267. https://doi.org/10.1007/s11469-015-9628-0.CrossRefGoogle Scholar
  38. Safran, J. és Muran, C. (2000). Terápiás szövetség tárgyalása: relációs kezelési útmutató. New York: Guilford Press.Google Scholar
  39. Sawilowsky, S. S. (2009). Új effektméret-szabályok. Journal of Modern Applied Statistical Methods, 8(2), 26.CrossRefGoogle Scholar
  40. Shannon, J. (2012). A félénkség és szociális szorongás munkafüzete tizenéveseknek: CBT és ACT készségek, amelyek segítenek a társadalmi önbizalom építésében. Oakland, CA: New Harbinger Publications.Google Scholar
  41. Takano, K., Sakamoto, S. és Tanno, Y. (2011). Az én-fókusz kérődző és reflektív formái: kapcsolatuk interperszonális készségekkel és érzelmi reaktivitásuk interperszonális stressz alatt. Személyiség és egyéni különbségek, 51(4), 515-520. https://doi.org/10.1016/j.paid.2011.05.010.CrossRefGoogle Scholar
  42. Tang, J., Yu, Y., Du, Y., Ma, Y., Zhang, D. és Wang, J. (2014). Az internetfüggőség elterjedtsége és összefüggése a stresszes életeseményekkel és pszichés tünetekkel a serdülő internetezők körében. Addiktív viselkedés, 39(3), 744-747. https://doi.org/10.1016/j.addbeh.2013.12.010.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  43. Van Rooij, A. J., Zinn, M. F., Schoenmakers, T. M. és Van de Mheen, D. (2012). Internet-függőség kezelése kognitív-viselkedési terápiával: A terapeuták tapasztalatainak tematikus elemzése. Nemzetközi mentális egészségügyi és függőségi folyóirat, 10(1), 69-82. https://doi.org/10.1007/s11469-010-9295-0.CrossRefGoogle Scholar
  44. Wills, F. (2008). Kognitív viselkedési tanácsadási és pszichoterápiás készségek. Thousand Oaks, CA: Sage.Google Scholar
  45. Wölfling, K., Beutel, M. E., Dreier, M., & Müller, K. W. (2014). Az internetfüggőségben szenvedő betegek kezelési eredményei: Klinikai kísérleti tanulmány a kognitív-viselkedési terápiás program hatásairól. BioMed Research International. https://doi.org/10.1155/2014/425924.PubMedPubMedCentralGoogle Scholar
  46. Young, KS (2007). Kognitív viselkedésterápia internet-függõkkel: A kezelés eredményei és következményei. CyberPsychology és Behavior, 10(5), 671-679. https://doi.org/10.1089/cpb.2007.9971.CrossRefPubMedGoogle Scholar
  47. Young, K. S. (2010). Internetfüggőség az elmúlt évtizedben: személyes visszatekintés. Világpszichiátria, 9(2), 91. https://doi.org/10.1002/j.2051-5545.2010.tb00279.x.CrossRefPubMedPubMedCentralGoogle Scholar
  48. Young, K. S. és Rogers, R. C. (1998). A depresszió és az internetfüggőség kapcsolata. CyberPsychology és Behavior, 1(1), 25-28. https://doi.org/10.1089/cpb.1998.1.25.CrossRefGoogle Scholar