Journal of Research in Personality
15, 4 kiadás, December 1981, 436 – 446 oldalak
http://dx.doi.org/10.1016/0092-6566(81)90040-4
Absztrakt
Kétszázhetvenegy férfi és női hallgató szolgált alanyként egy olyan kísérletben, amely a szexuális erőszakot pozitív következményekkel ábrázoló filmeknek való kitettség hatásait vizsgálta. Ezen alanyok egy része feliratkozott egy olyan tanulmányban való részvételre, amely látszólag a filmek értékelésére összpontosított. Véletlenszerűen kiosztották őket, hogy két különböző estén nézzék meg az erőszakos szexuális jellegű filmeket vagy a játékfilmeket. Ezeket a filmeket az egyetemi mozikban nézték meg, és két filmet (azaz egy kísérleti és egy kontroll) a szokásos egyetemi filmprogram részeként mutattak be. Összehasonlító csoportként használták azon osztályok tagjait is, ahonnan a tantárgyakat felvették, de akik még nem jelentkeztek be a kísérletbe. A függő intézkedések olyan skálák voltak, amelyek értékelték a nőkkel szembeni személyek közötti erőszak elfogadását, a nemi erőszakos mítoszok elfogadását és az ellentétes szexuális kapcsolatokban való meggyőződéseket. Ezeket a skálákat sok más elembe ágyazta egy szexuális attitűd-felmérés, amelyet az osztályok összes tanulójának néhány nappal azután tartottak, hogy néhányuk (azaz a kísérletbe jelentkezők) filmeket tettek közzé. Az alanyok nem tudták, hogy fennáll a kapcsolat a felmérés és a filmek megtekintése között. Az eredmények azt mutatták, hogy az erőszakos szexualitást ábrázoló filmeknek való kitettség növelte a férfi alanyok elfogadását a nők elleni interperszonális erőszakban. Hasonló jelentéktelen tendenciát találtak a nemi erőszakmítoszok elfogadásában is. A nők esetében jelentéktelen tendenciák voltak az ellenkező irányba, az erőszakos-szexuális filmeknek kitett nők általában kevésbé fogadják el a személyközi erőszakot és az erőszakos mítoszokat, mint a kontrollalanyok. Az adatok magyarázata a „attitűdpolarizáció” és a „reaktancia” hatások alapján kerül megvitatásra. Szintén megvitatják a jelen kutatás feltételeit az alkalmazott ingerek típusa, az expozíció „dózisszintjei”, valamint a jövőbeli kutatásokhoz és a szexista ideológiát támogató általános társadalmi légkörhöz kapcsolódó hatások időtartama szempontjából.
;
